Ha lenne ilyenünk, az album nyugodtan indulhatna a legerőszakosabb indie rock kategóriában, ami az év végi összegzést illeti.




Az Ulysses-t természetesen már ismertem és nagyon szerettem is, az folyt mindenhonnan egy időben, de külünösebben még nem tudtam vele mit kezdeni, sokszor kellett erőltetnem magam arra, hogy meghallgassam, és végre sikerült.
  A Franz Ferdinand-ban van egy olyanfajta automatikus profizmus, ami ki tudja, honnan jön, de jön, és ez teszi szerethetővé számomra az olyan bandákat, mint a White Lies, vagy ugye a Franz Ferdinand. A skót banda sem sokkal régebbi, mint a The Killers, pedig hallgatva az új anyagot, az ember azt hinné, már mióta a pályán vannak (nem, nyolc év még nem olyan sok, köszi).

  A skót banda amúgy hasonló elektronikus effektekkel dolgozik, mint a Kasabian, a könnyedségük a Kaiser Chiefs-re is ugyanilyen jellemző volt, és az énekes, Alex Kapranos orgánuma szinte ugyanolyan elragadó, mint a The Killers-es Brandon Flowers-é. Külsőre Alex Kapranos különben nekem mindig összetévesztően Matthew Bellamy-s... Mindegy is.
  A dallamvilág elég egyedi, kicsit beteg, de a hatásokkal és a vokállal nagyszerű egyveleget alkotnak.

  Tizenkét dalból nagyjából hat tetszik, és ezt a hat számot nagyjából az elragadó dallamok és a vontatott, gépies alap jellemzi. A lassabb számok (Katherine, Kiss Me) nem igazán fogtak meg, de pl.: az Ulysses, a No You Girls és a Twilight Omens például nagyon szépen illenek az album átfogó képébe.
  Ami miatt egy kicsit összecsapottnak tűnt nekem ez az album, az a sok jelentéktelen dal volt, mint például a Lucid Dreams vagy a Live Alone. Mindegyik nagyon ígéretesnek tűnik, talán csak egy kicsit több figyelmet kellett volna rájuk szentelni (vagy épp, hogy nem kellett volna velük túl sokat szöszmötölni), és máris feldobnák az album második felét is, ami egyértelműen gyengébbre sikerült.

ÖSSZESSÉGÉBEN a brit indie rock műfaj egyik kiemelkedő képviselőjét ismerhetjük meg a Franz Ferdinand-ban, amit az alternatív szó is nagyszerűen jellemezhetne. Könnyen hallgatható anyag, a már említett pár együttes kedvelőinek (Kaiser Chiefs, Kasabian, The Killers, White Lies) szerintem megfelelő újdonság lehet ez a lemez. Twilight Omens-t különben mindenkinek a figyelmébe ajánlanám, kis Muse-hatás, ilyesmik, szerintem az egyik legjobb track a lemezen.

  10/7 Idő kell ennek, le kell ülnie a pocimban, lesz ez még jobb is. :)


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése