Az új album 6 nap múlva jön ki, de az internet csodálatos. Én kérek bocsánatot. :) Ha tehetném, MINDEN jó cédét megvennék, és igyekszem is.
De most akkor egy kritikát kellene idekanyarítani.
Majdnem négy évvel az A Beautiful Lie című nagysikerű lemezük után a banda kirukkolt egy új anyaggal. Írtam már a Kings and Queens c. single-ről, meg a This is War-ról is, olvassátok. :) A helyzet az, hogy már ezek alapján gondoltam, hogy másfajta album lesz ez, mint az ABL. Nem is tévedtem, de azért átvertek. :) Mármint másfajta, de nem abban az értelemben, ahogy képzeltem.
De most akkor egy kritikát kellene idekanyarítani.
Majdnem négy évvel az A Beautiful Lie című nagysikerű lemezük után a banda kirukkolt egy új anyaggal. Írtam már a Kings and Queens c. single-ről, meg a This is War-ról is, olvassátok. :) A helyzet az, hogy már ezek alapján gondoltam, hogy másfajta album lesz ez, mint az ABL. Nem is tévedtem, de azért átvertek. :) Mármint másfajta, de nem abban az értelemben, ahogy képzeltem.
*az albumborító nem feltétlenül tetszik, de ennek is megvan a sztorija, azt hiszem, a rajongók beküldéseiből választottak ki párat, és azok lesznek az albumartok. O.o Ezt nem tudom, hogy értik, hogy minden országban más, vagy fogalmam sincs. Tigriske nagyon szép, de azért jobbat is el tudnék képzelni :)* Tegnap éjjel hallgattam meg először, és eléggé fejbevert, na. :) Először az jött le, hogy jé, ez elektronikusabb (nekem annak tűnik, több az olyan effekt, ez eddig nem volt jellemző). Másodszor, hogy egyre komolyabb. A vége egyenesen nyomasztó. Harmadszor pedig, hogy majdnem olyan, mint egy filmzene.
Újítottak a fiúk a stílusukon, annyi biztos. ABL-től jobban nem is különbözhetne, a 2002-es self-titled albumról ne is beszéljek, bár még talán arra hajaz valamennyire, a dalok felépítésében legalábbis. Hangszerelésileg meg ötletszinten sokkal újítóbb zene, mint eddig volt. Ja meg van koncepció. Szeretem a koncepciót.
A cím meg is adja, mi az. This is war. Háborúról szól. Konkrétan az egész.
Escape egy rövid felvezető, rendesen megadja a hangulatot, először fura volt, hogy olyan kurta, de már megszoktam. Tévedtem, mikor azt gondoltam, nem fogom szeretni a kórust. Helyenként baromi jó, és máshol is szépen beleépül a zenébe. Night of the Hunter szintén nagyon érdekes hatást keltett elsőre, mostanra az egyik kedvencem. Shannon talán új dobszerkót kapott? Tőbb dalban is feltűnt a változás, de nem tudom. :)
Következő két dalról már ugye ejtettem szót, ugyanazt gondolom, This is war még jobban bejön azóta. 100 suns meg szép, de inkább This is war-ral egybekötve érdemes tárgyalni. Kings and Queens meg, ami single lett, pont hogy nem jellemzi annyira az albumot, de mindegy. :)
Jön a Hurricane, amihez nekem oda van írva, hogy featuring Kanye West, de hála a jó égnek (és Kanye-rajongóktól most bocsi), nem hallani benne a hangját, állítólag az albumra már egy ilyen változat került (azt nem tudom, hogy dalszerzésben vagy másban közreműködött-e még). Nem tudom, milyen lehet a másik verzió, de ez szuper. Jared nagyon beénekel, gyönyörű az egész, meg szívszaggató.
Closer to the Edge erőteljes, ütemes dal, szintén furcsa volt először tőlük ilyet hallani. De kifejezetten jó. Kórusnak csillagos ötös, itt nagyon jó például.
Vox Populi. Az emberek hangja (szótár nélkül, figyelitek?). Az, pontosan az. Kórus újra szerepel. Lázadó, háborúbahívó dal. Dobolós-tapsolós. Nagyon bejön. :)
Search and Destroy. Elsőre talán ez volt, amit a legérdekesebbnek tartottam. Címével ellentétben egyáltalán nem olyan sötét, talán inkább játékosnak is tartanám, de inkább szenvedős. Ez most nem lett túl értelmes, de így érzem. Refrénnek nem nagy refrén ez a három szó, de a dallam az durván jó. És kiabál is Jared, szeretem, amikor kiabál.
A következő Alibi, nagyon halkan, bensőségesen induló szám, szép zongora és gitár van, meg ilyenek. És szép ének újra. Végére azért behangosodunk. Harang is van. ^^
Ezután pedig jön a Stranger in a Strange Land. Rendkívül nyomasztónak találtam elsőre, pedig a kezdő taktusait még hallottam is a This is war music video végén. Hát most már kevésbé ijedek meg tőle, de azért kegyetlen egy dal. Sötét és világvégét vizionáltató. Így végződik a háború. Nem a kedvenc dalom, de a funkcióját betölti (halálra rémít :). Vége felé kicsit a Buddha for Mary ugrik be róla, pont olyan elszállt.
És a lezárás, outro, utolsó dal.. L490. Ami egy fájdalomcsillapító neve, ha jól vettem ki. Konkrétan az első effektekről valami radioaktív sugárzás meg ilyesmi jutott eszembe, jobban teszi az ember, ha kicsit lehalkítva a lejátszóját, mert fáj. Az utána levő is, de az már amiatt, mert határtalanul fájdalmas és szomorú. Instrumentális szám amúgy.
Ha ez egy filmzene, mármint nekem a koncepció, hangulat, számok elrendezése és hasonlók alapján valamiért ez a képzetem támadt, hogy akár annak is elmenne (persze nem, de mégis.. távoli birodalom népe a szabadságáért küzd egy erőteljes, harcos vezetővel az élén meg ilyenek), szóval ha ez egy filmzene, akkor mindenki meghal a végén. A világ meg belerokkan a háborúba. Hát nem valami felvidító gondolat, de nem is hiszem, hogy ez volt vele a célja a fiúknak. :)
Másrészt. Szögezzük le, hogy eddig is szerettem Jared Leto hangját, meg ahogy énekel, de ezen a lemezen szerintem még fejlődött is. Sokféle meg színes, ahogy előad. Bejön. Ötletes az egész, megkapó dallamokat hoztak össze. Kicsit talán elsőre túl sokféle is volt, rengeteg mindent építettek bele ebbe a zenébe a fiúk, de többedszerre azért összeáll.
A számok átlagos hossza.. nos, az hosszú. De minket ez nem zavar. A dalok töredékénél érzem csak azt halványan, hogy egy icipicit tovább húzták, mint kellene (Vox Populi, Search and Destroy pl.) De egyáltalán nem feltűnő nekem.
Most jönne az a rész, hogy osztályozni kellene. Még elég kevésszer hallgattam meg ahhoz, hogy lecsillapodjon bennem, de jelenleg, és ezt hangsúlyozom, ez egy nagyon szép 10/9. Mert nagyon kellemes meglepetés volt, és véleményem szerint hatalmas fejlődés ez az album (azért kevesebb zászlós-befeszítős-komoly bandafotót kérek, oké? :D).
Én szeretem az ilyen anyagokat, ez van.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom, még aki nem is ismeri a bandát, annak is! :)
*mondjuk a kedvenc együtteseimnek baromi könnyű dolga van velem, mert minden új anyagnál eszeveszetten igyekszem beleélni magam a dologba és addig harcolni, amíg legalább kicsit bele nem tudok érezni, ami az ő kis fejükben járhatott, mikor összerakták a zenéjüket, még ha mégoly fura is elsőre egy-egy album :)*
Újítottak a fiúk a stílusukon, annyi biztos. ABL-től jobban nem is különbözhetne, a 2002-es self-titled albumról ne is beszéljek, bár még talán arra hajaz valamennyire, a dalok felépítésében legalábbis. Hangszerelésileg meg ötletszinten sokkal újítóbb zene, mint eddig volt. Ja meg van koncepció. Szeretem a koncepciót.
A cím meg is adja, mi az. This is war. Háborúról szól. Konkrétan az egész.
Escape egy rövid felvezető, rendesen megadja a hangulatot, először fura volt, hogy olyan kurta, de már megszoktam. Tévedtem, mikor azt gondoltam, nem fogom szeretni a kórust. Helyenként baromi jó, és máshol is szépen beleépül a zenébe. Night of the Hunter szintén nagyon érdekes hatást keltett elsőre, mostanra az egyik kedvencem. Shannon talán új dobszerkót kapott? Tőbb dalban is feltűnt a változás, de nem tudom. :)
Következő két dalról már ugye ejtettem szót, ugyanazt gondolom, This is war még jobban bejön azóta. 100 suns meg szép, de inkább This is war-ral egybekötve érdemes tárgyalni. Kings and Queens meg, ami single lett, pont hogy nem jellemzi annyira az albumot, de mindegy. :)
Jön a Hurricane, amihez nekem oda van írva, hogy featuring Kanye West, de hála a jó égnek (és Kanye-rajongóktól most bocsi), nem hallani benne a hangját, állítólag az albumra már egy ilyen változat került (azt nem tudom, hogy dalszerzésben vagy másban közreműködött-e még). Nem tudom, milyen lehet a másik verzió, de ez szuper. Jared nagyon beénekel, gyönyörű az egész, meg szívszaggató.
Closer to the Edge erőteljes, ütemes dal, szintén furcsa volt először tőlük ilyet hallani. De kifejezetten jó. Kórusnak csillagos ötös, itt nagyon jó például.
Vox Populi. Az emberek hangja (szótár nélkül, figyelitek?). Az, pontosan az. Kórus újra szerepel. Lázadó, háborúbahívó dal. Dobolós-tapsolós. Nagyon bejön. :)
Search and Destroy. Elsőre talán ez volt, amit a legérdekesebbnek tartottam. Címével ellentétben egyáltalán nem olyan sötét, talán inkább játékosnak is tartanám, de inkább szenvedős. Ez most nem lett túl értelmes, de így érzem. Refrénnek nem nagy refrén ez a három szó, de a dallam az durván jó. És kiabál is Jared, szeretem, amikor kiabál.
A következő Alibi, nagyon halkan, bensőségesen induló szám, szép zongora és gitár van, meg ilyenek. És szép ének újra. Végére azért behangosodunk. Harang is van. ^^
Ezután pedig jön a Stranger in a Strange Land. Rendkívül nyomasztónak találtam elsőre, pedig a kezdő taktusait még hallottam is a This is war music video végén. Hát most már kevésbé ijedek meg tőle, de azért kegyetlen egy dal. Sötét és világvégét vizionáltató. Így végződik a háború. Nem a kedvenc dalom, de a funkcióját betölti (halálra rémít :). Vége felé kicsit a Buddha for Mary ugrik be róla, pont olyan elszállt.
És a lezárás, outro, utolsó dal.. L490. Ami egy fájdalomcsillapító neve, ha jól vettem ki. Konkrétan az első effektekről valami radioaktív sugárzás meg ilyesmi jutott eszembe, jobban teszi az ember, ha kicsit lehalkítva a lejátszóját, mert fáj. Az utána levő is, de az már amiatt, mert határtalanul fájdalmas és szomorú. Instrumentális szám amúgy.
Ha ez egy filmzene, mármint nekem a koncepció, hangulat, számok elrendezése és hasonlók alapján valamiért ez a képzetem támadt, hogy akár annak is elmenne (persze nem, de mégis.. távoli birodalom népe a szabadságáért küzd egy erőteljes, harcos vezetővel az élén meg ilyenek), szóval ha ez egy filmzene, akkor mindenki meghal a végén. A világ meg belerokkan a háborúba. Hát nem valami felvidító gondolat, de nem is hiszem, hogy ez volt vele a célja a fiúknak. :)
Másrészt. Szögezzük le, hogy eddig is szerettem Jared Leto hangját, meg ahogy énekel, de ezen a lemezen szerintem még fejlődött is. Sokféle meg színes, ahogy előad. Bejön. Ötletes az egész, megkapó dallamokat hoztak össze. Kicsit talán elsőre túl sokféle is volt, rengeteg mindent építettek bele ebbe a zenébe a fiúk, de többedszerre azért összeáll.
A számok átlagos hossza.. nos, az hosszú. De minket ez nem zavar. A dalok töredékénél érzem csak azt halványan, hogy egy icipicit tovább húzták, mint kellene (Vox Populi, Search and Destroy pl.) De egyáltalán nem feltűnő nekem.
Most jönne az a rész, hogy osztályozni kellene. Még elég kevésszer hallgattam meg ahhoz, hogy lecsillapodjon bennem, de jelenleg, és ezt hangsúlyozom, ez egy nagyon szép 10/9. Mert nagyon kellemes meglepetés volt, és véleményem szerint hatalmas fejlődés ez az album (azért kevesebb zászlós-befeszítős-komoly bandafotót kérek, oké? :D).
Én szeretem az ilyen anyagokat, ez van.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom, még aki nem is ismeri a bandát, annak is! :)
*mondjuk a kedvenc együtteseimnek baromi könnyű dolga van velem, mert minden új anyagnál eszeveszetten igyekszem beleélni magam a dologba és addig harcolni, amíg legalább kicsit bele nem tudok érezni, ami az ő kis fejükben járhatott, mikor összerakták a zenéjüket, még ha mégoly fura is elsőre egy-egy album :)*
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése