Szilárd meggyőződésem, hogy a single borítók igenis fontosak.
Magyarországon nem népszerű kislemezeket vásárolni (ezért is vagyunk fényévekkel elmaradva zenei ízlésben igencsak kitűnő belga társainktól), ugyanakkor a jó zene központjában, Nagy-Britanniában ebből eszméletlen pénz folyik be, és ez elgondolkodtatja az embert. Ha én ott élnék, és besétálva egy üzletbe megpillantanám a single-szekciót, vajon mit ragadnék magamhoz, és mi mellett sétálnék el?
Ezért íme tizenöt olyan kislemez borító, melyek mellett senki ne sétáljon el, hanem igenis adózzon egy percre a kiváló és kreatív tervezőknek.
15. Rules Don't Stop, We Are Scientists
New York büszke indie fiainak legújabb lemeze előtt sokan értetlenül álltak. Na nem a tartalommal volt problémájuk (nekik, legalábbis), hanem azzal, ami azt borította, történetesen egy vörös bársonylepel, és egy kard. A hatalmas "wtf"-pillanat után jött a második megrökönyödés, a bohókás, színes single art, ami a Rules Don't Stoppal érkezett. Tetszenek a színek, tetszik, hogy ott a kard, és az is, ahogy sem a borítót, sem a dalt nem szabad igazán komolyan venni.
14. Like A Lady, Monrose
A német lánybanda lemeze nagy csalódást okozott, és az első single-ért sem igazán rajongom. A borítón viszont jót szórakoztam, ötletesnek találom, tetszik ez a leplezetlen irónia, gratulálok.
13. Pacific Coast Highway, Hole
Lányos lelkem bizony gyakran elcsábul egy ilyen szép borító láttán. A dal hangulatához passzol, a címhez passzol, nem feltűnő, de elegáns.
12. En for orgelet, en for meg, Kaizers Orchestra
Nem fogom titkolni, hogy 2011 legjobban várt albuma számomra a norvég gypsy rockbanda Violeta Violetája. Ha teljesen őszinte leszek, az album és single artok is elsőbbséget élveznek, és a január 31-én megjelenő lemez harmadik single-je sem kivétel ez alól. IMÁDOM a témát, imádom a színeket, és imádom, hogy kapcsolódik a dalhoz. Pár single covernek alig leli az ember az értelmét, ez viszont világos, mint a nap (persze ha vesszük a fáradságot, hogy lefordítsuk a címet).
11. Waiting for the End, Linkin Park
NEM szeretem az olyan borítókat (még ha alternatív verziók is), amiken az együttes tagjai/egy tagja van, és habár a single klipjével sem vagyok kibékülve, a Waiting for the End borítója egyértelműen mutatja, hogy a banda új korszakhoz érkezett, és nem lehet velük szórakozni.
10. Nothing, The Script
A The Script borítókkal is úgy vagyok, mint a Kaizersekkel. Megragadtak egy témát, ragaszkodnak hozzá, úgy használják, úgy játszanak vele, hogy az közérthető legyen, és gyönyörűek a színek. Csillagosötös.
9. Philemon Arthur & the Dung, Kaizers Orchestra
Ez az a pont, ahol már semmit nem mondok, csak jelentőségteljesen bámulok a képernyőre. Művészet.
8. Eat Raw Meat = Blood Drool, Editors
Hála az úrnak, amiért még akad kategória, ahova az Editors tavalyi terméseit idén betuszkolhatjuk. Ahogy a Linkin Park is, Nagy-Britannia egyik legsikeresebb (most már) darkwave együttese is egyértelművé teszi a változást. Ilyen egy elektronikus ösvényre lépett egykori indie banda kislemezének borítója, gyönyörű színek, és kreatív témaválasztás.
7. Bloodbuzz Ohio, The National
Nagyon (és ezt úgy értem, hogy nagyon) egyszerű a The National koncepciója legújabb albumukra, ugyanis az nem létező (mármint a koncepció). A rajongók tehetetlenül és elégedetlenül ácsorogtak már az album borítója előtt is, hiszen közel sem azt a hangulatot fejezi ki, ami a lemezen uralkodik, én viszont egyszerűen egy régi együttes modern borítóját látom magam előtt. Ez ugyanúgy érvényes a Bloodbuzz Ohióra is.
6. Where We Belong, Lostprophets
Még mindig haragszom, még mindig ez a legtűrhetőbb dal a lemezről, és a borítója is igazolja, amit az együttes új hangzásukról mondott: kiszórtak belőle mindent, ami nem kellett oda, és a sötét oldalon folytatják a zenélést.
5. Starry Eyed, Ellie Goulding
Ellie Gouldingra talán ráerőltették az "electro-chick" szerepet, viszont akkor is jól áll neki, akkor is úgy tűnik, jól érzi magát. A Starry Eyed borítója pedig csillogós/csillagos, feltűnő és nagyon szép. Ha ez a brit női előadók jövője, akkor én benne vagyok.
4. Animal Arithmetic, Jónsi
Jónsi kapta idén a legtöbb jelölést, és azok többségét is az Animal Arithmetickel. Maga a dal is tökéletes, a borító pedig tagadhatatlanul Jónsihoz (és Izlandhoz) tartozik. Éppen olyan eredeti és érdekes, mint az énekes maga.
3. For the First Time, The Script
Ahogyan azt pár ponttal feljebb mondtam, a The Script feltétlen bizalmamat élvezi a borítókkal kapcsolatban. A For the First Time "kezei" sokkal szebbek, többet megoszt a dal mondanivalójából, mint a Nothing.
2. Halcyon, Delphic
Valami ezekkel az elektronikus együttesekkel nem hagy nyugodni. Miért sikerül nekik megcsinálni a legszebb borítókat? Ez is olyan fényes, olyan szép és megmagyarázhatatlan, lehetetlen szó nélkül elmenni mellette.
1. Hjerteknuser, Kaizers Orchestra
Igen! Íme a győztes! A Kaizers egy kategórián belül három helyet zsebelt be magának, a legjobbat pedig ezzel. A borítónak inkább a kliphez van köze, semmint a dalhoz, vagy annak címéhez, a madár lábának "földbe gyökerezéséért" viszont pirospont jár, hiszen egyszerre kísérteties és gyönyörű.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése