Mindent meghallgattam, amit csak tudtam idén is, és mire eljött az év vége, összeállítottam a listát a tizenöt albumról, amit a legjobbnak tartottam 2010-ben.
15. Fixed at Zero, VersaEmerge
A VersaEmerge nem a múlt héten állt össze, és nem is ez az első próbálkozásuk a stúdióban, ezt tisztán lehet hallani. Helyenként még hallhatóan nem biztosak benne, hogy inkább a garázsrockot folytatnák, vagy beadnák a derekukat a tinipunk tömegek követeléseinek, de Sierra hangja és zeneírói tehetsége garantálja, hog bármerre is induljanak el, ott sikereket fognak elérni, és kiérdemelt lesz az elismerés, amit kapnak.
14. My Best Friend Is You, Kate Nash
Kate-ben képtelenség nem imádni a felfedezővágyat, azt, hogy mindig valami újon töri a fejét, és meg is valósítja azt, hiába mondják neki, hogy az nem nőies, az nem helyes, nem népszerű, miegymás. Nem mindig kifizetődő ez a kalandozás, de Kate kétség nélkül ezt egyedül is meg tudja oldalni.
13. Smoke & Mirrors, Lifehouse
Sokan elpoposodni vélik a Lifehouse-t, és ebben nem is tévednek. Azonban elfelejtjük, hogy Jason Wade sem ma kezdte a zenélést, és zenésztársai is már elég régóta nagyon technikásan játszanak hangszereiken. Az, hogy az általuk választott zenei stílus nem követel nagy bravúrt egyikőjük részéről sem, az már a saját dolguk. Ötödik, Smoke & Mirrors című lemezükön bebizonyítják, hogy bármilyen témában tudnak szöveget és zenét írni, és még mindig mesterei a riffeknek és a változatos alapoknak.
Sokan elpoposodni vélik a Lifehouse-t, és ebben nem is tévednek. Azonban elfelejtjük, hogy Jason Wade sem ma kezdte a zenélést, és zenésztársai is már elég régóta nagyon technikásan játszanak hangszereiken. Az, hogy az általuk választott zenei stílus nem követel nagy bravúrt egyikőjük részéről sem, az már a saját dolguk. Ötödik, Smoke & Mirrors című lemezükön bebizonyítják, hogy bármilyen témában tudnak szöveget és zenét írni, és még mindig mesterei a riffeknek és a változatos alapoknak.
12. A Curious Thing, Amy MacDonald
Amint azt már sokszor elmondtam, Amy legújabb albumának is csak annyi a problémája, hogy túl nagy témát akar felölelni, olyan nagyon, hogy lassan belefullad az általános igazságokba és az élet értelmének kutatásába, azonban Amy hangjával, tapasztalátával és az őt támogató zenészekkel az énekesnő nem tévedt rossz útra, mert még mindig zseniális zeneszerző.
11. Go, Jónsi
Jónsi egy nagyon érdekes énekes. Első szólóalbuma tele van csodás dolgokkal, angol és izlandi szövegekkel, amiknek a felét sem értjük, mégis egyszerűen tudjuk, hogy nemcsak a körítés, a színek, az alapok, a dobok szépek, hanem minden, amihez Jónsi hozzáér. Olyan érthetetlen az izlandi fiú világa, hogy aki okos, az nem kutat mélyebb értelmek után, inkább hátradől, és élvezi a tiszta zenét.
10. Happiness, Hurts
Az első benyomást a Wonderful life-hoz készült ködös, félhomályos videójukkal tették rám, majd az albumban sem csalódtam. Ha egy szóval jellemezhetném, azt mondanám "retro", és igaz is lenne. Örülök, hogy visszahozták a 90-es évek szintipopját, az elegáns elektronikus zenét, az érzelmes témákat, a szép szövegeket, a hátrafésült hajat és az élére vasalt öltönyöket. Szép munka.
9. Seven Summers, Seven Summers
Matt Cardle bandája az utolsó pillanatban szaladt fel a lista kilencedik helyére, és úgy vélem, tökéletes helyen van itt. A Seven Summers arról szól, amiről egy kezdő garázsrock együttesnek szólnia kell: szerelemről, italozásról, családról, az életről, sajnos nagyon gyakran szomorúságról is. Ennyi még nem is lenne elég a kilencedik helyhez, azonban az essexi zenekar sem féleszűekből állt össze, így tagjai sok szellemes, ötletes témát pakoltak az albumra, rengeteg, profikat is megszégyenítő riffet, és ha lehet, még több zeneszeretetet.
8. The Family Jewels, Marina & the Diamonds
Marina debütáló lemeze úgy hangzik, mintha legalábbis már évek óta a zeneiparban lenne. Magabiztosan, minden gátlását levetkőzve ír gyakorlatilag bármiről, amiről kedve támad. Szókimondó, határozott, szellemes és nagyon intelligens. Példakép lehetnek lányoknak, és hogy a fiúkról se feledkezzünk meg, látványnak sem utolsó.
Marina debütáló lemeze úgy hangzik, mintha legalábbis már évek óta a zeneiparban lenne. Magabiztosan, minden gátlását levetkőzve ír gyakorlatilag bármiről, amiről kedve támad. Szókimondó, határozott, szellemes és nagyon intelligens. Példakép lehetnek lányoknak, és hogy a fiúkról se feledkezzünk meg, látványnak sem utolsó.
7. The Suburbs, Arcade Fire
Ha a lemez meghallgatása után kérdeznek, még feljebb végzett volna a The Suburbs, azonban idővel rá kellett jönnöm, hogy a konceptalbumokban bizony bele lehet futni pár fillerbe. Ez alól a kanadai Arcade Fire sem kivétel, és hiába szolgáltak nem egy, már most legendás dallal, van bőven, ami lehúzza az album minőségét. Hogy dicsérjem is, a zenekar egyértelműen egy új korszakba lépett, ahol remélhetőleg folytatják küldetésüket, hogy elterjesszék a világban a minőségi indie szeretetét.
Ha a lemez meghallgatása után kérdeznek, még feljebb végzett volna a The Suburbs, azonban idővel rá kellett jönnöm, hogy a konceptalbumokban bizony bele lehet futni pár fillerbe. Ez alól a kanadai Arcade Fire sem kivétel, és hiába szolgáltak nem egy, már most legendás dallal, van bőven, ami lehúzza az album minőségét. Hogy dicsérjem is, a zenekar egyértelműen egy új korszakba lépett, ahol remélhetőleg folytatják küldetésüket, hogy elterjesszék a világban a minőségi indie szeretetét.
.200w.tn.jpg)
6. Illuminations, Josh GrobanElőször valamiféle különdíjat akartam adni Joshnak, de aztán rájöttem, hogy ennyi erővel lehetne Top50 album listám is, csak hogy mindenki felférjen. Josh valóban az év legjobb férfi előadója, albuma pedig - eltekintve két gyengébb daltól - hozza, amit elvárunk egy ilyen énekestől. Vannak új ötletek, régi ötletek újrahasznosítva, van itt régi Josh, új Josh, érzelmes Josh, indulatos Josh, csakis a legjobb, csakis a legjavából.
5. Interpol, InterpolIgen, az Interpol negyedik, self-titled lemeze az eddigi kedvenc Interpol-albumom, pedig közel sem tökéletes. Nem hallom ki az általános hangulatot, amiről New York leghíresebb bandája az albumot írni akarta. Nem érzem, hol van az egység a dalok közt, holott mindegyik track egyértelműen tiszta, hamisítatlan Interpol, minőségi post punk revival és indie keveréke, ami depresszív szövegekben és a hagyományos Interpol-hangszerelésben talál utat a hallgatóhoz.
4. Bright Lights, Ellie Goulding
Akkor jöttem rá, hogy Ellie-t mindenféleképpen az első öt legjobb közt kell megemlíteni, hogy még azután is zseniálisnak tartottam a lemezét, hogy a Bright Lights bónuszdalok megtörték az egységet, és összességében nem áll annyira együtt a két "fél", mint a Lightson. Az viszont biztos, hogy az olyan dalokat, mint a Human, Home és Believe Me nem lehet lehagyni 2010 legjobbjainak megemlítésekor. Ellie lassan, de biztosan halad afelé a művész felé, amilyen lesz egy-két év intenzív alkotói munka után. Ilyen fiatalon ennyi érzelmet, értelmet és élettapasztalatot vinni egy lemezre csakis jót jelent. Ígéretes tehetség, figyeljünk rá oda.
Akkor jöttem rá, hogy Ellie-t mindenféleképpen az első öt legjobb közt kell megemlíteni, hogy még azután is zseniálisnak tartottam a lemezét, hogy a Bright Lights bónuszdalok megtörték az egységet, és összességében nem áll annyira együtt a két "fél", mint a Lightson. Az viszont biztos, hogy az olyan dalokat, mint a Human, Home és Believe Me nem lehet lehagyni 2010 legjobbjainak megemlítésekor. Ellie lassan, de biztosan halad afelé a művész felé, amilyen lesz egy-két év intenzív alkotói munka után. Ilyen fiatalon ennyi érzelmet, értelmet és élettapasztalatot vinni egy lemezre csakis jót jelent. Ígéretes tehetség, figyeljünk rá oda.
3. The Place We Ran From, Tired PonyA Gary Lightbody által létrehozott megaszupergroup lemeze irreálisan hosszú ideig vezette ezt a listát, aztán úgy döntöttem, hogy nekem egy hétnyi stúdióban izzadásnál, pár langyos gitárnál és minden idők leggyönyörűbb szövegeinél több kell, hogy ott is maradhasson. Tisztelek minden zenészt, aki bármilyen módon hozzátett ehhez a mesterműhöz, mert egy igazán érett, megfontolt, okos projektet hoztak össze, minden perce sokkal élvezhetőbb csöndben, elmerengve egymagunkban a zsúfolt buszok és utcák helyett. Nem hibaként rovom fel ezt a bandának, csak megmagyarázom, hogy ezért a harmadik hely.
2. Of Men and Angels, The Rocket SummerHa hiszitek, ha nem, ez volt a legnehezebb szülés mind közül. Bryce Avarynak ugyanúgy kell becsülni hangi adottságait, mint zenészi tehetségét és szövegírói készségét. Negyedik lemeze egy roppant pozitív szösszenet lett bátorító gondolatokkal, mosolygással és rengeteg zongorabetéttel. A mai, egyre őrültebbé váló popzenében öröm egy olyan lemezt a kezünkbe venni, amitől csak egyszerűen jókedvünk lesz.
1. Science & Faith, The ScriptEgy közel tökéletes albumról nehéz sokat mondani. Ha valaki nem kedveli a szerelmes dalokat, a The Script második lemeze biztosan nem neki való, az biztos. Számomra mégis elragadó élmény volt a Science & Faith, mert habár nem mindenhol szól a megjelölt témáról, minden dalhoz tartozik egy történet, amelyeket Danny O'Donoghue hanyag eleganciával foglal szavakba, két társa, Glen Power és Mark Sheehan pedig szívüket-lelkület belepakolják gitár- és dobjátékukba. A Science & Faith végig nagyon érdekes és izgalmas, minden perce azt tanúsítja, hogy a The Script tagjai készek kilépni eddigi szerepükből, felfedezni más stílusokat, kényelmesen és magabiztosan terjeszkedni zenéjükkel, mert azt csinálják, amit szeretnek, és ez az album minden dalán érződik.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése