Ez a kategória az egyik legszubjektívabb, ugyanis kikötés alig van, csak annyi, hogy legyen 2010-es, és ne legyen single. Különben akármi lehet, mindegy, milyen ok miatt kerül fel a listára. Lássuk az enyémet.
15. On The Floor, Brandon Flowers
Egyedül azért nem az Only The Youngot választottam, mert az már single. Legyen is mindegy, szeretek árral szemben úszni, és szeretni olyan dolgokat, amiket az ősfanok nem, ez pedig igazán boldoggá tesz. Az On The Floor egy olyan szám, ami engem arra emlékeztet, milyen teljesen a padlón lenni, majd onnan felállni. Viszi a tizenötödik helyet.
14. Troubled Soul, Amy MacDonald
Szokásom díjazni az általános igazságokat boncolgató dalokat, melyekben Amy MacDonald legutóbbi albuma jócskán bővelkedik, azonban a Troubled Soul azzal nyerte el a tetszésemet, hogy személyesebb hangvételű. El tudom képzelni Amyt a legjobb barátjához intézni ezeket a súlyos szavakat, elhiszem, hogy egy zaklatott lélekről szólnak.
13. My Shadow, Keane
Azért gondolom, hogy az "Év Dala" kategória elég szubjektív, mert én emlékekhez kapcsolom ezeket a jelölteket, olyanokhoz, melyekről senki más nem tud, csak én. A My Shadow számomra egy törékeny barátságról szól, amiben mégis mindkét fél számíthat a másikra, amikor szükségben van. A megkapó dallam, Chaplin hangja és a zongora már csak hab a tortára.
12. Lights, Interpol
Miután gondosan kiszámoltam, hogy a Lights alatt éppen kiérek a sulitól a buszmegállóig, rájöttem, hogy ez nem is hivatalos single, csak videó van hozzá, így egyenes út vezetett a tizenkettedik helyre. Az Interpol nem játszik velünk, menő rocksztárok, a Lights pedig egy sajátos hangulatú szerelmes dal, és ha szabad megjegyeznem, eszméletlenül szexi is.
11. Illuminated, Hurts
Nagyon egyszerűen lenyűgözhető vagyok egy-két sejtelmes riffel, "Don't be afraid of tomorrow, just take my hand, I'll make it feel so much better tonight"-féle szövegekkel, és nagyszabású refrénekkel. Olcsón lehet kilóra venni, csak ennyit tudok mondani, Theo Hutchcraft orgánuma pedig ezúttal is kifogástalan.
10. A Warning Sign, The Sunshine Underground
Habár az album februári, nekem teljesen nyári hangulatom lesz tőle, főleg ettől a daltól. Energikus, dinamikus, egy percre sem áll le, el tudok képzelni vele egy nyári autóutat a hőségben, csúcsforgalomban. Meg lenne a hangulata.
9. Up There, VersaEmerge
Ha már a nyár soundtrackjeinél tartunk, nem hagyhatom ki az év legijesztőbb dalát, a VersaEmerge Up There-jét. Először is szeretem az olyan dalokat, melyekben el vannak rejtve apró üzenetek, például ebben is a bridge után van egy sornyi beszéd, ami meg van fordítva, még rémisztőbb hangulatot kölcsönözve a számnak. Azt ne taglaljuk, hogy Sierra Kusterback hangja valami hihetetlen.
8. Of Men and Angels, The Rocket Summer
Habár nem vagyok vallásos, Bryce Avary üzenete egyszerűen ért el hozzám ezzel a dallal. Tökéletes a zongora, tökéletes a vokál, tökéletes a hangszerelés (hadd említsem meg, hogy minen hangszeren Avary játszik), a szöveg pedig nyomot hagy az emberben egy pillanat alatt. Mikor végzünk ezzel az amúgy csodás albummal, az Of Men and Angels biztosan egyike lesz azon daloknak, melyek megmaradtak az emlékezetünkben.
7. Rococo, Arcade Fire
Mint már említettem, árral szemben úszni a legszórakoztatóbb, ezért a számtalan zenés blogok által lehúzott Rococót jelöltem a lista hetedik helyére. Én végtelenül élvezem. Megvan benne a régimódi Arcade Fire keverve azzal a nagyzenekari, "megváltó" zenével, amit most csinálnak, és mi sem egyszerűbb, mint együtt tombolni az ismételt "Rococo" refrénnel.
6. Dead Man Walking, The Script
Mikor írtam az albumról, említettem, hogy jobban kedveltem volna, ha egy Rusty Halo-féle vonalon mozog tovább az együttes, és habár később feltétel nélkül elfogadtam, hogy nem lesz minden úgy, ahogy én akarom, számomra a Dead Man Walking adja vissza a legtöbbet abból, amit kedvelek a The Script zenéjében.
5. Summer Rain, I Blame Coco
Azt kell rólam tudni, hogy mikor sok új zenét szerzek be, mindig a hatodik dalt hallgatom meg mindegyikről, és az alapján döntöm el, hogy melyikkel kezdem a hallgatást. Mikor a The Constant a kezeim közé került, a Summer Rain másodpercek alatt a kedvencem lett. Habár az albumnak nem örültem ugyanennyire, ez sem rontotta el az érzést, amit a Summer Rain hallgatása közben érzek. Kifogástalan zeneszerzés egy nagy legenda lányától. Elismerésem.
4. Marchin On, OneRepublic
Ismét egy személyes emlék, ismét egy nem túl összetett mondanivaló, és ezeket olyan könnyű összekapcsolni, hogy az már fáj. Természetesen a vizsgaidőszakról van szó, és arról, hogy Ryan Tedder szereti olcsó pénzért megvenni a hallgatóságát egy közérthető, fülbemászó, együtténeklős dallal. De mi, OneRepublic rajongók szeretünk bedőlni az olcsó trükköknek, ezért a Marchin On is himnuszként funkcionál zenelejátszóinkban.
(Amúgy tisztában vagyok vele, hogy a német futballválogatott hivatalos dala a Marchin On, és ezért kiadták single-ként, de az a remixe, úgyhogy itt félig csaltam. Félig.)
3. Point Me At Lost Islands, Tired Pony
Egészen addig nem figyeltem fel erre a dalra, míg a banda elő nem adta azt első koncertjükön Londonban. Az úgy történt, hogy ez a szám történetesen az utolsó volt aznap éjjel, és minden zenész, aki éppen a színpadon volt, kiráncigálta előre a hangszereit, vagy éppenséggel csak kilépett a mikrofonja mögül, és körülbelül egy méterrel a közönség előtt elkezdte játszani ezt. Az már nem a show része volt, az tiszta örömzenélés volt. Öröm volt látni a mosolyt az arcokon, és a könnyed zenélést, amit annyi tehetséges zenész hozott össze. Szívmelengető érzés volt.
2. Love Only Knows, Josh Groban
Az Illuminations magában egy remekmű, egy új nekem mégis (a nem single-ök közül) a Love Only Knows tetszett meg, ami még Groban érzelmesebb, régebbi napjait idézi. Nem tudok napirendre térni hangja felett, és a könnyedség felett, amivel kezeli a szavakat. Szilárd meggyőződésem, hogy ha Josh Groban felolvasna egy szakácskönyvet, akkor is könnyekig hatódnék. Ez a varázsa ennek a fickónak, és ki vagyok én, hogy ellenálljak neki?
Ehhez nem találtam youtube-on semmit, úgyhogy vegyétek meg az albumát inkább ;)
1. Tornado, Jónsi
Jónsi. És a hangja. Jónsi és a dalai. Az MTV-n nevelkedőknek akár fülsértő is lehetne az izlandi fiú eszméletlen magas hangja, engem mégis nyugalommal tölt el, főleg ebben a dalban. Habár Jónsi angolja is izlandinak hangzik, ez a szépsége a dalnak. Nincs meghatározva, mivel azonosítsuk a tornádót, egyszerűen hömpölyög a dal magától, néha dühöt, máskor nyugalmat, megint máskor szomorúságot vált ki a hallgatóból, de olyan nincs, hogy nem hagy nyomot maga után. Mint Jónsi.
Egyedül azért nem az Only The Youngot választottam, mert az már single. Legyen is mindegy, szeretek árral szemben úszni, és szeretni olyan dolgokat, amiket az ősfanok nem, ez pedig igazán boldoggá tesz. Az On The Floor egy olyan szám, ami engem arra emlékeztet, milyen teljesen a padlón lenni, majd onnan felállni. Viszi a tizenötödik helyet.
14. Troubled Soul, Amy MacDonald
Szokásom díjazni az általános igazságokat boncolgató dalokat, melyekben Amy MacDonald legutóbbi albuma jócskán bővelkedik, azonban a Troubled Soul azzal nyerte el a tetszésemet, hogy személyesebb hangvételű. El tudom képzelni Amyt a legjobb barátjához intézni ezeket a súlyos szavakat, elhiszem, hogy egy zaklatott lélekről szólnak.
13. My Shadow, Keane
Azért gondolom, hogy az "Év Dala" kategória elég szubjektív, mert én emlékekhez kapcsolom ezeket a jelölteket, olyanokhoz, melyekről senki más nem tud, csak én. A My Shadow számomra egy törékeny barátságról szól, amiben mégis mindkét fél számíthat a másikra, amikor szükségben van. A megkapó dallam, Chaplin hangja és a zongora már csak hab a tortára.
12. Lights, Interpol
Miután gondosan kiszámoltam, hogy a Lights alatt éppen kiérek a sulitól a buszmegállóig, rájöttem, hogy ez nem is hivatalos single, csak videó van hozzá, így egyenes út vezetett a tizenkettedik helyre. Az Interpol nem játszik velünk, menő rocksztárok, a Lights pedig egy sajátos hangulatú szerelmes dal, és ha szabad megjegyeznem, eszméletlenül szexi is.
11. Illuminated, Hurts
Nagyon egyszerűen lenyűgözhető vagyok egy-két sejtelmes riffel, "Don't be afraid of tomorrow, just take my hand, I'll make it feel so much better tonight"-féle szövegekkel, és nagyszabású refrénekkel. Olcsón lehet kilóra venni, csak ennyit tudok mondani, Theo Hutchcraft orgánuma pedig ezúttal is kifogástalan.
10. A Warning Sign, The Sunshine Underground
Habár az album februári, nekem teljesen nyári hangulatom lesz tőle, főleg ettől a daltól. Energikus, dinamikus, egy percre sem áll le, el tudok képzelni vele egy nyári autóutat a hőségben, csúcsforgalomban. Meg lenne a hangulata.
9. Up There, VersaEmerge
Ha már a nyár soundtrackjeinél tartunk, nem hagyhatom ki az év legijesztőbb dalát, a VersaEmerge Up There-jét. Először is szeretem az olyan dalokat, melyekben el vannak rejtve apró üzenetek, például ebben is a bridge után van egy sornyi beszéd, ami meg van fordítva, még rémisztőbb hangulatot kölcsönözve a számnak. Azt ne taglaljuk, hogy Sierra Kusterback hangja valami hihetetlen.
8. Of Men and Angels, The Rocket Summer
Habár nem vagyok vallásos, Bryce Avary üzenete egyszerűen ért el hozzám ezzel a dallal. Tökéletes a zongora, tökéletes a vokál, tökéletes a hangszerelés (hadd említsem meg, hogy minen hangszeren Avary játszik), a szöveg pedig nyomot hagy az emberben egy pillanat alatt. Mikor végzünk ezzel az amúgy csodás albummal, az Of Men and Angels biztosan egyike lesz azon daloknak, melyek megmaradtak az emlékezetünkben.
7. Rococo, Arcade Fire
Mint már említettem, árral szemben úszni a legszórakoztatóbb, ezért a számtalan zenés blogok által lehúzott Rococót jelöltem a lista hetedik helyére. Én végtelenül élvezem. Megvan benne a régimódi Arcade Fire keverve azzal a nagyzenekari, "megváltó" zenével, amit most csinálnak, és mi sem egyszerűbb, mint együtt tombolni az ismételt "Rococo" refrénnel.
6. Dead Man Walking, The Script
Mikor írtam az albumról, említettem, hogy jobban kedveltem volna, ha egy Rusty Halo-féle vonalon mozog tovább az együttes, és habár később feltétel nélkül elfogadtam, hogy nem lesz minden úgy, ahogy én akarom, számomra a Dead Man Walking adja vissza a legtöbbet abból, amit kedvelek a The Script zenéjében.
5. Summer Rain, I Blame Coco
4. Marchin On, OneRepublic
(Amúgy tisztában vagyok vele, hogy a német futballválogatott hivatalos dala a Marchin On, és ezért kiadták single-ként, de az a remixe, úgyhogy itt félig csaltam. Félig.)
3. Point Me At Lost Islands, Tired Pony
2. Love Only Knows, Josh Groban
Az Illuminations magában egy remekmű, egy új nekem mégis (a nem single-ök közül) a Love Only Knows tetszett meg, ami még Groban érzelmesebb, régebbi napjait idézi. Nem tudok napirendre térni hangja felett, és a könnyedség felett, amivel kezeli a szavakat. Szilárd meggyőződésem, hogy ha Josh Groban felolvasna egy szakácskönyvet, akkor is könnyekig hatódnék. Ez a varázsa ennek a fickónak, és ki vagyok én, hogy ellenálljak neki?
Ehhez nem találtam youtube-on semmit, úgyhogy vegyétek meg az albumát inkább ;)
1. Tornado, Jónsi
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése