10. Frost* - The Dividing Line
A tizedik hely itt csupán a "másságát" jelöli a dalnak, nem pedig azt, hogy nem szeretem annyira. Egy 16 perces opuszról van szó, melyet az angol producer-neo progresszív rocker Jem Godfrey alkotott társaival és tette közzé aztán digitálisan. Minden benne van, amit a Frost*-ban szeretek, muszáj volt idetennem a listába. Fergeteges, lendületes és okos szám, ahogy azt a bandától megszokhattuk.
9. Lostprophets - Better Nothing
Gondolkodtam egy darabig, hogy ezt a tényleg személyes kedvencemet is a listába tegyem-e, de aztán arra gondoltam, miért ne. Nálam igazán jellemző volt ez a dal 2010-re, megunhatatlan, megérdemli, hogy itt legyen.
8. Ólafur Arnalds - Þú Ert Sólin
Ha a nyugalmat zenébe lehet önteni, akkor ez a dal tökéletes hozzá. Még nem tudom, hogy az albumot hogyan sikerül értékelnem majd, de semmiképp nem hagyhatom szó nélkül az izlandi fiatalember tehetségét, tehát.. íme. :)
7. Lifehouse - It is what it is
Gyönyörű ballada az új albumról, szintén a megunhatatlan kategória, Jason Wade hangja tündököl, mint mindig. Még talán feljebb is kerülhetett volna a sorrendben.
6. Linkin Park - Blackout
Próbáltam ebben a kategóriában a sokszínűségre is törekedni, itt van tehát egy tökös, zúzós dal a Linkin Park lemezéről, amely nagyon sokáig volt kedvencem.
5. Mew - Do you love it?
Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, nem minősül single-nek ez az először az interneten közzétett dal a Mew 2010-es válogatás albumáról, és hát nem lennék önmagam, ha nem szorítanám be valahová. A tavalyi 'No more stories...' album stílusát követi a szám, elsőre talán kissé káoszos, de mint mindig, nagyon szerethető.
4. Jónsi - Kolniður
Örök kedvencem a zseniális albumról. Elnézést a szuperlatívuszok miatt. :)
3. VersaEmerge - Stranger
A dal, mely tökéletesen reprezentálja az album stílusát és egyben bármikor, bárhol, akárhányszor képes vagyok meghallgatni.
2. Interpol - Try it on
Személyes kedvenc - megint csak - az Interpol albumáról. A sötét hangulat és a dalszöveg rögtön megnyert magának.
1. Delphic - Remain
Igen nagy problémáim lesznek az 'Acolyte' hovasorolásával majd a '2010 Legjobb Albumai' kategóriában, és legszívesebben minden listába be-belöknék egy-egy számot tőlük, ha single, ha nem, de ez szerencsére nem, így megkapja itt az első helyet. Még mindig a kedvencem az albumról. Megfogott az a furcsa elhagyatottság és mélabú, ami a dallamból és a szövegből is sugárzik.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése