Még egészen pontosan húsz (vagy huszonegy? Esetleg tizenkilenc?) nap van vissza a hivatalos megjelenésig, de egy kedves barátom (kinek neve Dóri vala) segítségével belehallgathattam a fél perces ún. mintákba, amiről a poszt végén találtok letöltési linket (szintén Dórinak köszönhetően). 
  Amitől féltem, hogy túlságosan el fog popposodni a Lifehouse, az nem következett be. Csak annyira igaz a pop erre a lemezre, amennyire az előzőkre is jellemző volt. 
  Elkedvetlenített a hallgatás elején az All That I'm Asking For és a By Your Side, amiket az All in All egyszerűsége jellemez, és aminek nem is örültem, mert itt frissítésre van szükség, négy album után kell a stílusbeli változás (ha nem is drasztikusan).
  Vannak viszont egész egyedi, műfajban újító dalok (It Is What It IsHere Tomorrow Gone Today, Had Enough), amik mindenféleképpen érdekes tanulmányként szolgálhatnak a Lifehouse evolúció megfigyelésében *gonosz vigyor*. Van olyan anyag is, amit már az Anchor-ben sem szerettem (Nerve Demage, Falling In, ami először beugrik), de a címadó Smoke&Mirrors még piano rock-nak is elmenne. 

  Szóval összességében biztos vagyok benne, hogy már vannak legendás dalok a lemezen (Wrecking Ball, és ha szabad szubjektívan is véleményeznem, a Halfway Gone nekünk már régen az), amik visszahozzák Jason Wade csapatát a zenei életbe (ismételten), valamint külön köszönet a felturbózott Everything-ért, és a From Where You Are-ért, mindketten régebbi track-ek, de mégis jó helyük lesz ezen a lemezen.
(megelőlegezek egy 10/7-et nekik, ami nálam nagyonjónak számít)



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése