Toploader - Onka's Big Moka (2000)

Nagyot hibáztam, mikor bátran kijelentettem, hogy a Toploader-es pasi (Joe Washbourn asszem) nem rendelkezik elképesztő hanggal. Akkor még nem elégszer hallgattam meg az albumot. Egyszer sem, jóformán. És mégis, annyira ki tud akadni ez a pasi is, hogy az fantasztikus. Majdnem bokán fostam magam a gyönyörtől *-* 

  Az első, ami feltűnt, hogy itt minden van. Leginkább a piano-rock illik a bandára, de eléggé sokféle dal megtalálható ezen az albumon, főleg, hogy nem kevesebb, mint húsz dal van rajta. Tényleg, csak azoknak a daloknak adtam 4 csillagot, amik legelsőre nem ragadtak meg, a többi mind ötöt kapott, mert egyszerűen. ÁLLAT!

  Jó, mondjuk, ha szar lenne az album, az sem változtatna azon, hogy az Achilles Heel egy csodálatos dal. De hát nem szar az album, csodálatos az album... mindegyik dalról órákig tudnék regélni, de legnagyobb örömötökre NEM fogok.
  Szóval, csak pár kedvencemet megemlíteném, ezek olyan dallamvilággal rendelkeznek, hogy a szívem repes örömében. Az Achilles Heel természetesen, Never Forgotten (másik nagy kedvenc), Cloud 9, Following The Sun. Ezek pont olyan... „egy kaptafára készültek”, mégis nagyon bírom őket, olyan felemelő hallgatni a letisztult dallamokat *-*

  Vannak a tingli-tangli dalok, időnként alig light-os zúzással (Breathe, Leave me be, Baby let me shine), a szépzongorás, belelendülősek (Summer Cycle, The Midas Touch <- utóbbi valami állati jó), a derűlátó, vidám zongora-rockos számok (Stupid Games, Higher State), a bulizós, ugrálós dalok (Let the people know, Dancing in the moonlight, Time of my life, Some Kind of Wonderful), ami azért nem csoda, hiszen mégis a 90-es évek végén született dalokról beszélünk (itt most, kérem tisztelettel).    Pár dal viszont nem igazán nyert el a tetszésemet, ezek az Only Desire, Leave me be, Do you know what your future will be, Breathe, Just Hold On, Only For A While, Some Kind of Wonderful, valahogy felejthetőnek tűnnek, nem is hallgattam mindegyiket végig, a lényeg, hogy ezek annyira nem fénypontjai a lemeznek :D

  De olyanok is vannak az albumon, hogy Promised Tide, ami szép szám nagyon, Only For A While, ez ilyen történetmesélős, „volt egyszer egy kisfiú”-s, tudjátok ti, meg hát a Do You Know What Your Future Will be, ami négy csillagot kapott, kicsit olyan, mint az Apácashow kórusában, komolyan :D Olyan érzésem lesz, meg „Ain’t no mountain high enough”, komolyan :D

Azért jó ez, mert különleges a hangzás, jó a pasi hangja, és sokféle dal megtalálható a lemezen, azok is élvezhetnek egy-két számot, akik annyira a domináns stílusért nem rajonganak.
Azért rossz ez, mert annak, aki nem elfogult, mint én, nagy falat lesz elsőre. Nem, mintha mély zenéről lenne szó, mélyenszántó gondolatokkal, de elsőre nehéz megszeretni. Ha csak nem vagy elfogult. Mint én.
Hallgassa az, aki az új évezred eleji zongorás-rockos felállást, és aki akar hallani egy jól összerakott albumot :)
A legjobb számja a Zalbumnak a Cloud 9. Azért nem Achilles Heel, mert adjunk helyet másoknak is. :D Zúz ez a dal, nagyon, igazi fejrázós track ;)
A nem legjobb, hanem inkább legrosszabb számja a Some Kind Of Wonderful. A többi négycsillagosra úgy-ahogy emlékszem, de ez teljesen kiesett.
Szerintem ez 10/8. Azt kaptam, amire vártam, sőt, egy kicsit többet, mert a JM után nem mertem sokat remélni elsőre.
Különben meg, remélem, hogy a reband utáni EP-jük nem várat magára sokat x)