Kaizers Orchestra - Philemon Arthur & The Dung (2010)

 Végre megérkezett kedvenc skandináv indie zenekarunk új kislemeze! 

  Egy norvég rádióállomáson már huszadikán meghallgathatták a szemfülesebb rajongók (na meg azok, akik fogják a norvég rádióadókat), de már elérhető az iTunes-on és az Amazon-on is.

  A dalt az együttes már többször előadta élőben, kaptak hideget is, meleget is, de szerény véleményem szerint remek lett. Így stúdióverzióban is tökéletes. 

  Ha valaki ismeri a Kaizers stílust, tudhatja, hogy nem igazán határozható meg. A norvég zenekar a teljesen hiteles gipsy rocktól a folkon át a popig mindent kipróbált, és minden téren kitűnő minősítéssel végzett. Ezúttal sem történt máshogy. Kicsit jobban húz az Ompa Til Du Dør és Evig Pint időszakok dalaihoz, viszont hiányzik belőle a megszokott mennyiségű orgona Helge Risa részéről, és remélem nem csak nekem tűnt fel, hogy Øyvind Storesund kivételesen sok szerepet kapott a kontrabasszust illetően. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ismét hallhatóan megszólal a Bryne-i asszonykórus Terje Winterstø Røthing és Geir Zahl személyében.

  Amit sajnálok, hogy az élő verzióhoz képest a bridge hangszínén változtattak, és Janove Ottesen nem énekli ki tisztán a magas hangokat. (szerencsére a linkelt videó bizonyítja, hogy tudná, ha akarná :))

10/9 Egyáltalán nem vagyok vajszívű, vagy elfogult, ez az a zene, amit a Kaizers-től elvárunk és egyelőre évről-évre meg is kapunk. Ha a Violeta Violeta hozza ezt a minőséget, én elégedett leszek.

>>itt<< letölthetitek a dalt 

Akit érdekel, itt megtalálja az előző albumokról írt review-kat.

Ompa Til Du Dør (2001)
Evig Pint (2003)
Maestro (2005)
Maskineri (2008)
Våre Demoner (2009)