Na. Egy ideje már vadászom ezt az ÖT darab számot, aztán végülis last.fm éljen soká, sikerült összeszednem egy lányt egyenesen Chiléből, aki birtokolja őket, úgyhogy szépen rápislogtam, és már jött is a link, hogy nesze, töltsd.
És én töltöttem :D
Az első dal a This House Is Full Of Noise. Nekem kicsit a The Boxer és a Bricks and Mortar jutott eszembe. Az elejéről x) Elég hosszú dal, van benne zúzás, amit viszont sajnálok, hogy A Gitár (A Chris Urbanowicz-féle zseniálisan szárnyaló és a magasba emelő, a sötétség posványából kirántó gitár) itt is kimarad, csak a Tom-féle gitár maradt meg. Annyi baj legyen, egy csöppet hosszabb ez a szám, mint kéne lennie, a zúzás viszont valami fantasztikus, el tudom képzelni, ahogy Ed az utolsó szál haját is kirázza a fejéből. A zongoráról pedig nem vagyok hajlandó beszélni, Tom Smith A Zseni.
Az I Want A Forest alapritmusa, a dob engem arra a dalra emlékeztetett, amit még a nővérem csinált több, mint egy éve a Renoise-zal :D Ami persze lehetne sértés is Tom Smith-nek, de ez esetben a nővéremnek szántam bóknak. Legyen is mindegy, annyiban hű az album stílusához, hogy elektro, de különben egészen elüt az összhangzástól, mégis, ha hasonlítgatni kéne (persze nem kell, de mégis), akkor You Don't Know Love és Bricks & Mortar. És ebben a dalban megint csak előjönnek Tom Smith dalszöveg író képességei, ELKÉPESZTŐ, mit tud összehozni azokból a szavakból, hogy "garden", meg "forest", én a földhöz vagyok vagdosva.
A My Life As A Ghost nálam egy új stílust hoz... kicsit olyan.. Muse-os, nem? Mármint az új fajta... mindegy. A lényeg, hogy én ezt a dalt már hallottam egy Racing Rats live-val összekapcsolva azt hiszem. Legyen is mindegy, egy ideig féltem, hogy most csak amiatt fog tetszeni, hogy szerepel a "fuck" szó a szövegben? Aztán persze nem, dallamilag, dobilag (de hülye szó) is újítást hoz, egészen más a stílusa, mint eddig... minden másnak, amit a banda csinált.
Human. Ezt is hallottam már valahol. Mindegy, annyi Human c. szám van már, hogy nem győzöm kapkodni a fejemet, és csodálkoztam volna, hogy ha az Editors igencsak társadalomkritikus és politikusellenes dalai közt nem találok legalább EGYET, aminek Human a címe. Nem különösebben nyerte el a tetszésemet, persze lehet, hogy csak azért *védelmező állás*, mert este van, fáradt vagyok, és mert most hallgatom először.
For The Money. Az új album óta tudjuk, hogy Tom Smith-nek valami eszméletlenül jól áll, ha magasan énekel, és nem tudom, ez a dal nekem (főleg a vokállal együtt) úgy hangzott, mint egy ima, vagy nem is tudom, mi. Különben Tom Smith sokféleképpen tud magasan énekelni, és végre meg is tud őrülni nem csak a színpadon, de a stúdióban is. Az albumon is nyögött, meg sóhajtozott, meg ordibált megállás nélkül, ebben a számban sem fogta vissza magát. Közben a vokalisták megőrültek, és mindannyian elgondolkodunk, koncerten melyik percben kezdene el vérezni az összes létező hallójáratunk.
Összességében teljesen elégedett vagyok a bónusz track-ekkel, nem illett volna bele a kilenc számos alapcsomagba szerintem. Az úgy rendben van, nem kell piszkálni, a nép kapott öt csodálatos dalt megint lehet várni többre, és újabbra, meg satöbbire. Külön köszönet a For The Money végén lévő live nevetésért, jól esett ;)
Szóval 10/9 nekem, egyértelmű, a Human húzza le egy kicsit, de gondolom, ez is csak elsőre, hiszen nem ez lenne az első eset, hogy valamit nem kedvelek meg elsőre. Ed új dobszerkója különben még mindig állati. Az összes taktus rohadtjól szól vele x)
Olyan is van, hogy letöltés, siessenek önök, mert talán le kell majd szednem........
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése