Editors - In This Light And On This Evening (2009)

Szóval akkor én se maradjak le, megírtam én-blogba, de akkor itt is meglegyen:)

3. stúdióalbum, egy uk#1 és zseniális AAHAS album után...

Nah ezt az albumot most jól megelektronikus-popozták a fiúk... Editors-ös és mégse az, mégse Editors-ös és mégis az:D
Az új albumon elég kevés a gitár, az air-gitár, ami az 1. 2 albumot jellemezte, meg a lábdob...

Szépensorjában:)

1. In This...
Húúú, nagyon brutálban indul, Helyna mondta meg a frankót, olyan mintha Tom Isten hangjaként szólna hozzánk egy atomháború után... (kudos to her:D)
Ezzel csak egyetérteni tudok:) mert télleg olyan...mindig it scares me... rám hozza a frászt:)
Az első 3 percben Tom kb. 5 sort ismételget, "i swear to God..."
Aztán jön utána Ede és bezúzza az arcom, meg jön egy kis gitár is... hogy azért na, nem felejtettek el gitározni:)

2. Bricks&Mortar
Lassan durvul be a dal, mondjuk Tom mindjárt egy olyannal kezd hogy "there is a bullet in your hands" aztán "give a dog a bone.. teach him how to kill"
Tehát azért érezzük már, h. nem ötórai teára vagyunk meghívva:)
A szöveg végig leköt, a dallam nem kevésbé,
"this home is more than Bricks and Mortar,
pour salt water on the wound."
A végén pedig Tom reméli h. minden OK velünk;) 'i hope Life is good for you'..
Nah, ez az a dal, amiben picit:( csalódtam, mert Live-ban Chris a dal közepén eszméletlen faxán pötyög a szintin, meghatározó része a dalnak, albumon meg vmit neszez csak:( (N) demiérrrrr?:)

3. Papillon
Nagy track ez:)
1.re u-tál-tam, tényleg.
Aztán én nemtom hogyan, de felzabált a dal, van egy lüktetése, szinte a csigolyáimban lüktet az egész...
Talán ez a legrádióbarátabb dal az albumon, imádok benne minden hangot,
ahogy kezdődik, tiriri-tiriri stb, Ede ahogy dobol, Chris szintije, Russ bassgitárja:)
A szöveg meg... rulz, Tom hangja naná h. igen.
...you're my own Papillon...
...it kicks like a sleep twitch...
Imádom, függő lettem:)

4. You Don't Know Love
Wow, Live hallottam már bejött:)
Albumon sem kevésbé rosszabb:) Van itt szó CIA-ről, választási kampányról...
Chris gitárrifjéért kudos, mert nagyonállat:)

5. The Big Exit
Ez volt az a dal, ami előzetesen közömbös volt, se nem utáltam, se nem bírtam...
Aztán az albumverzión megkedveltem, főleg a "they took what once was ours..." refrén miatt... nagyon szépen vokáloznak Edék:)
Ahogy kezdenek bedurvulni, egyre agresszívabb lesz a refrén...
kudos:
"I love you as my blood flows,
as the rain ruins my best clothes,
you're a secret only I know.
No need to ask, you already know the way I feel inside."

6. The Boxer
Szintén Live-ban megteccett, az albumon, wowowowowowow.
Szép lassú, nyugis dal lett...
Ez a szintis-kezdés engem arra emlékeztet, mintha esőcseppek hullanának...
Az egész dal hangulatát, szövegét bírom...
Tom hangjában megint sok az érzelem...
"I’m attracted to the light, I am attracted to the heat
It’s a violent night, there are boxers in the streets."
Erőszakról énekel nekem, és tán el is hiszem, h. be is következhet, amiről szót ejt...

7. Like Treasure
Nagyon szeretem hallgatni... sztem jó hallgatni:)
Közepén szintiszóló:) jó kis szöveg, kudosTom:D Russ bassozik:)
Megvan, Live van fuck a dal 3. sorában, albumon nista;)
lehet h. az album/fuck szó-t felhasználták ERM-ben:)
"i'll bury you like treasure..."

8. Eat Raw Meet = Blood Drool
Nah, ezt a dalt kellett a leginkább megszoknom, v.hogy 1.re nem tudtam bírni:S, de minél többet hallgatom, annál jobban szeretem, beteg egy dal:)
Chris szintizik, Ede közbe dobolgat és Tom beleordít a fülembe...
És ez csak az 1. 30 mp:)
A szövege sem piskóta;)

"I don't wanna be left out, or get fucked (ezér hatalmas kudos jár) ,
but there's a talent in your lies.
You're chewing with an open mouth, raw meat,
your blood drool attracts the flies."

9. Walk the Fleet Road

A legvégére pedig egy szerelmes ballada(sztem az) marad...
Komolyan nem hittem volna h. majd pont Ők írnak meg egy ilyen csodát...
*goosebumps* végig a dal...
Tom hangjában rengeteg érzelem van, Tija véleményét osztom, ez a Drága Feleséghez íród(hat)ott:) ezt személyes emlékek táplálják...
gyönyörűségességes:)

"You're a long way from home,
Through the dark we tip-toed
The hospital looms, as we walk Fleet Road. "

Tessék, sok Live dal az új albumról:) lehet böngészgetni:)
http://www.youtube.com/view_play_list?p=CE6B20725A8BB40C

Azért jó ez, mert van sok jó szintibetét, emlékezetes gitárriff és dobszóló, rulz és beszólogatós szövegek, tökéletes melódiák, Tom megcsillantja hangi adottságait, mélytől a magasig, gyengéd-érzelemdústól az agresszív-kegyetlenig:)
Minden dal egy kerek-egész, nem hiányzik még 1-1 mp, vagy épp túl sok lenne 1-1 mpel, Bricks pl. 6 perces... És pont úgy jók ahogy vannak, nah, jó Bricks az, majdnem úgy jó;)
Azért rossz ez, mert "csak" 9 dal, és nekem kevés volt, főleg hogy WTFR olyan hirtelen ér véget...

Hallgassa az, aki szereti az Editorst, szereti az újszerű-kísérletező-mélygondolatiságú albumokat, szereti az őrült frontembereket;) a beszólós szövegeket...

A legjobb számja a Zalbumnak, az Eat Raw Meat = Blood Drool, hatalmas track:)

A nem legjobb, hanem inkább legrosszabb számja olyan nem van:) a Bricks-be tudok belekötni, mert nyilvánvaló az eltérés az albumverzió és a live verziók között, live-ban jobban szól a szintibetét:)

Szerintem ez 10/9,5, fent említett okokból;) szinte-tökéletes album, Bricks miatt lement a fél pont:) És 10/10-es album nincs;)

Különben meg Tom Smith nagyon brutálban TUD énekelni Live... az a Hang... azt hagyjuk hogy emellé meg mint egy megkergült elefánt a porcelánboltban;)

Utóirat tehetséges srácok ezek:) nagyonis;) thank God, hogy volt szerencsém(nk) Hozzájuk;) remélem, nem utoljára.........
Utóirat2 ha túlontúl elfogult lettem volna, im sorry, de ami jó az jó, és azt mindig el kell ismerni;) És ez az album igazán nagyot ÜT;) Fájni fog...