Sajnos ezidáig nem sikerült beszereznem az Ours frontemberének The Heart c. szólóalbumát, de már rajta vagyok, csak túl sok a hallgatnivaló, és oly kevés az idő! Mindegy is, szerencsére ezt a videót még sikerült beszorítani borzasztóan szoros napirendembe. És milyen jól tettem.
Talán néhányan még emlékeztek a Distorted Lullabies-ról írt review-mra, amiben kifejezetten pozitív élményeimet boncolgattam. Ettől a daltól viszont teljesen mást kaptam. Egy klipjüket láttam (Sometimes), abban egy kicsit sötétebb volt Jimmy Gnecco imidzse, ha fogalmazhatok így, de az évek csak javítottak a helyzeten. A hangja is szilárdabb lábakon áll, nyitottabbnak tűnik, és a dal stílusa is jobban illik hozzá. Ami még tetszett a videóban (meg a dalban), hogy nincsenek dobok, viszont ez a taps, amit láthatunk a klipben is nagyon jól passzol hozzá, a "tánc" és a fények pedig csak hozzátesznek ehhez a melankólikus hangulathoz.
Remek munka, fülbemászó dal, 10/9, kíváncsi vagyok az egész albumra.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése