"...you were saved by the Good Book, I was saved by the half-full glass..."
Végre megérkezett az album, melyre talán a legjobban vártam idén; a négy különböző együttest vezető Gary Lightbody Tired Pony-jának debütáló lemeze.
Mást vártam, de nem csalódtam. Az egy perces preview-k és hallgatáskor az album első dala, a Northwestern Skies is már távolról kiáltják, hogy "hé, én egy akusztikus country-folk album vagyok, ne várjatok csodát". Arról megnyugtatok mindenkit, csoda nem is történt, de egy nagyszerű album született remek közreműködő előadókkal.
A lemez számomra két részre bontható, az első felén vannak a slágeresebb, emészthetőbb dalok, majd egy jól látható határral (Held In the Arms of Your Words) jönnek azok a számok, amiket első hallgatásra nehéz megjegyezni, felfogni, hiszen kéne figyelni a szövegre is, mint legfontosabb szereplőre a lemezen, a hangszerelésre is, meg egészében nem is áll össze még, ezért nem árt, ha ismerjük Lightbody előző munkáit is.
A The Reindeer Section óta az észak-ír zenész saját stílusa sokat változott, érettebb lett, és most tapasztaltabb zenészek is veszik körül, mint például Iain Archer, Richard Colburn vagy Garrett Lee, akik nagyban hozzásegítették Lightbody-t egy ilyen szép lemez elkészítésében.
Ami nagyon tetszett, hogy lehet érezni a hangzáson, hogy egy szegényes, poros kis raktárszerű helyen vették fel a dalokat, hogy sok energiát fektettek a dalszövegekbe, és csupa szívvel készült minden dal, aminek hallgatás közben mi is a részeivé válunk (Point Me At Lost Islands, That Silver Necklace, I Am Landslide). Az album legszebb számai szerintem a Held In the Arms of Your Words, a Pieces és a The Good Book, melyeket öröm hallgatni (utóbbi az Editors-os Tom Smith nem mindennapi orgánumát dicséri).
A legnagyobb csalódás pedig a Get on the Road volt, ami egy nagyszerű dal, de ha megszakadok, sem tudom elfogadni Zooey Deschanel hangját. Nem illik sem a dalhoz, sem Lightbody hangjához.
10/8 - Mint általában minden, amit Gary Lightbody művel, ez is lenyűgözött, többet kaptam, mint vártam, és megérte várni. Csak remélni tudom, hogy a Snow Patrol sikere által a Tired Pony is nagyobb figyelmet kap, és hogy van jövője a csapatnak.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése