Parachute - The Way It Was (2011)

"...you say keep my head from going down, just for a little, just for a little..."

  Van mindenki számára egy játékom! Keressük meg a kakukktojást, s magyarázzuk meg, miért azt választottuk: The Maine, My Favorite Highway, The Summer Set, Parachute, The Cab, This Century. Nos? Megvan? Bizony. Míg a többiek mind rendelkeznek egy középszerű énekessel, és három gitárral (lehetőleg Fender), amit aztán dalaikban ész nélkül tépnek (miközben a hajuk azért nagyon jól áll!), addig a Parachute egy csipet lelket is rakott a zenéjükbe. Will Andersonnak és csapatának minden tulajdonsága megvan, hogy beálljanak a fent említett együttesek sorába (főleg a hajuk miatt, a haj nagyon fontos), ők mégis összenéztek és azt mondták: "Na, akkor rakjunk ide egy kis szaxofont. Amoda több vonós kéne, ide meg állítsunk be egy gospel kórust. Mi lenne ha túllépnénk a tinipunk szabványon és írnánk hat- meg hétperces balladákat igényes outrókkal és réteges hangszereléssel? Mi lenne ha új dolgokon kísérleteznénk a gitárokkal? Ne is rakjunk tizenöt számot a lemezre, a kevesebb gyakran több!" 
  Így (vagy nagyon hasonlóan) tudnám elképzelni az albumkészítés folyamatát, ugyanis itt tényleg erről van szó. Kilenc dal található a lemezen, ami már felborítja a rendet a tinik által nagyon kedvelt amcsipunk zenekarok közt, s köztük találunk rádióbarát poprock slágert (White Dress, Halfway), örömzenét (Something to Believe In), nyálas balladát (Forever and Always), szerelmes dalokat, melyek olyan hatásosak, hogy azt is elfelejted, hogy nem is vagy szerelmes (Kiss Me Slowly, You and Me), és merész zongorarock himnuszokat (American Secrets). Ami a legjobb, hogy ezeknek a fiúknak hallhatóan nagyon jó érzékük van a dalok felépítéséhez. Minden pontosan ott van, ahol lennie kell, amiből éppen sok lenne, abból visszavesznek (khm, gitárok, Halfway, khmm), amiből még nem ártana valamivel több, abból rendesen odapakolnak (Kiss Me Slowly és a háttérvokál), miközben a rövid daloknál kielégítő a három perc, a hosszú dalokat pedig nem terhes hallgatni.

10/8 - A Parachute-os fiúk tele vannak ötletekkel, kitűnnek az amerikai, célközönségként a tiniket megcélzó együttesek sorából. Habár az újítás nem az ő asztaluk, szívesebben hallanánk őket a slágerlisták élén "pop" címke alatt, mint a borzadmányt, amit manapság odabiggyesztenek.

A szerző javaslata: Something to Believe In, White Dress, What I Know