The Script - The Script (2008)

 "...just praying to a god that I don't believe in..."

  Az új album hírétől ismét erőre kapott a lelkesedésem a The Script első albumát illetően, ugyanis már vagy háromszor álltam neki a review-nak, de eddig mindig akadályokba ütköztem (rosszalkodott a blogger vagy elkezdtem hisztizni és kitöröltem mindent).
  Pedig az ír piano-rock banda zenéje megér még egy próbát. Mint sok más együttes esetében is, azok a számok kerültek előtérbe videóklip/single formájában, melyek cseppet sem ábrázolják az album valós mivoltát. A Before the Worst és a The Man Who Can't Be Moved a legpoposabb számai a The Script debütáló albumának, de az igazi stílusukat nem takarja. Zenéjüket nem pont a pop jellemzi, sokkal összetettebb annál. Az If You See Kay vagy a We Cry még enyhe r'n'b-nak is elmennének, míg a Fall For Anything és a Talk You Down a zongora-pop egy-egy kiemelkedő darabja, a Rusty Halo pedig kemény indie anyag (és lazán a legjobb dal a lemezen, a Breakeven-nel együtt).
  Danny O'Donoghue nem egy számban megcsillogtatja magávalragadó énektudását és figyelemreméltó hangterjedelmét, néha pedig még a gitáros, Mark Sheehan is megmutathatja mit tud (I'm Yours, The Man Who Can't Be MovedWe Cry), és ha már a The Script kétharmadát bemutattam, ne maradjon ki Glen Power sem, a lelkes és tehetséges dobos, aki rendületlenül szolgál a bandának a jobbnál jobb alapokat.

10/8 - Egy-két gyengébb nótát leszámítva (I'm Yours, ami az album összetételétől teljesen elüt, és meglepően nem illik a dallistába, valamint az Anybody There, ami nem egészen méltó lezárása a lemeznek), már-már túl jó is volt hozzánk a Sony Music, amiért ezeknek a fiúknak lemezszerződést adott.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése