2009 Legjobbjai



Helyna szerint




Read Users' Comments ( 0 )

Best Album of 2009 (Tija)

...
Elmeállapot, ennyit fűznék hozzá ehhez a kategóriához x] Ehhez egyfajta elmeállapot kell, és még mindig nem tudom, mi lesz az első, improvizálunk.

3. The Fray - The Fray


 Világos, mint a nap. Tele van gyönyörű dalokkal, tele van mindennel, ami a The Fray-t The Fray-jé teszi. Sokat fejlődtek, a Fair Fight-ban látni lehet, hogy mennyit küzdöttek az albumért, a stresszt, és az idegtépést, szerintem nagyszerű album lett. (HTSAL-ot nem üti, btw)
Gyengeségei az egyenletes, gyakran unalmas alap (Syndicate), a hosszadalmasság (Syndicate) és a Syndicate (hiába szeretem ezt a dalt, akkor is nagyon gyenge), de onnantól kábé hibátlan. Kicsit rockosabb, mint ezelőtt, de benne van minden, ami miatt őket szeretjük (zongora, Joe egy saját dala és Dave), valamint nem felejtették el, minek köszönhetik a sikerüket, annak, hogy sok ember tud beleérezni a dalaikba, ezt ezúttal is gyönyörűen alkalmazták.
Egyike azon bandáknak, akik nem szálltak el a hirtelen jött sikertől, és folytatják, és aranyosak, és fejlődnek, folyamatosan. Isaac Slade, Joe King, Dave Welsh és Ben Wysocki életem egyik legszebb 49 percét szerezték ezzel az albummal. :)

2. Editors - In This Light And On This Evening

Namilenne? Nincs semmi. Az a helyzet, hogy cudar egy helyzet ez. A koncert életem leghatalmasabb élménye volt, csakúgy, mint az album, de valljuk be, ők sem tökéletesek. Az előző albumokhoz hasonlítgatni nem lehet, egy teljesen új Editors szólal meg az albumon.
Tom Smith hangja mint az álom, sosem hangzott még ilyen szépen, Chris letette a gitárját (nem örökre, ugyanakkor ;)), Ed, a dobos kicsit semlegesebb szerepet kapott (amiért mérges vagyok), Russ pedig konstansan nagyszerű basszeros. Ami bajom van az albummal, hogy folyamatosan gonosz és szép. Sok benne a történet, minden dal egy külön történet, de akkor is, van benne egyfajta idegesítően egyenletes profizmus.
Pluszpont jár azért, mert élőben sokkal jobban hangoznak, mint az albumon, valamint ők ilyen kis vidéki srácok, szintén megmaradtak olyan szerethetőnek, mint azelőtt.

1. Meese - Broadcast

Ez az album mindenhogyan rendesen helyretett engem. Tulajdonképpen akár mindegyik kategóriába betehettem volna az alternatívot és a popot leszámítva.
Annyira össze van rakva ez a lemez, hogy csoda. A piano rock legfinomabb és legkedvesebb anyaga, amit eddig sikerült megtapasztalnom. Nem lehet letagadni, hogy Patrick Meese-nek van a legpasitlanabb hangja a világon, de mégis, az az élet, amit ének közben lehet tőle hallani, páratlan, és a zongora alapjai is hihetetlen változatosak.
Olyan dalok születtek az albumra, mint a Forward Motion, a Count Me Out, a Tell Me It's Over, Out Of The Rubble, Quiet Side, Movie Screens és Margot, csak hogy a kedvenceimet említsem :) Emellett még csudaszép pop dalok is vannak rajta, a legváltozatosabb dallamokkal, ötletes és szép szöveggel.
Bár mondhatnám, hogy nagy jövőt jósolok nekik, de sajnos nem valami ismertek, Amerikában van egy masszív rajongótáboruk Denverben és környékén, mivel hogy onnan származnak, pedig nagyon szép dolgok történhetnének körülöttük, ha megbecsülnék őket.

Száz szónak is egy a vége, a Broadcast egy majdnem teljesen tökéletes lemez lett, a többiek sem sokkal lemaradva utánuk.
Pár album, amit még élveztem idén hallgatni, de hamarosan olvasható okoknál fogva nem fértek fel a listára.

Starsailor - All The Plans - Akármennyire is szeretem a Love Is Here stílus visszatérését, kicsit eltöketlenkedték, akarom mondani eltökéletlenkedték ezt az albumot a soksok üresjárattal, ami kiszúrja mindenki fülét, de valamiért ők mégsem vették észre.
Maximo Park - Quicken The Heart - Egyre jobban kezdem észrevenni, hogy nem valami karakteres ez az album, stílusban maradt a gitárcentrikus indie, de továbbra sem tudnak új A Certain Trigger-t írni :)
OneRepublic - Waking Up - Nagyon jó lett, eszméletlen jó, de annyira azért mégsem. Rosszabb lett, mint vártam, ezt már említettem, s habár nem sokkal, egy kicsit több erőfeszítést vártam volna Tedder-éktől, valamint talán két évnél többet kellett volna várni a Dreaming Out Loud óta.
The Heyday - The Heyday - Ez egy cuki album. Egy kis fénysugár az éjszakában, a legszerethetőbb, legtisztább pop, amit valaha hallottam egy páratlan hanggal (Randy Ramirez, te csirkefogó)
We Shot The Moon - A Silver Lining - Gyakorlatilag csak azért nem dobogós ez a nagyonnagyon jó indie album, mert még nagyon amatőr. Egy éve jött ki a debütáló lemezük, és máris újjal próbálkoztak. Próbálkozásnak jó, de nem kiforrott stílusú anyag. Perszeazért J.J. rulz x]
Three Days Grace - Life Starts Here - Átlagteljesítmény a Three Days Grace-től, nem lettem hanyattvágva, ez a baj, olyan, mintha az első két albumot egybeolvasztották volna, sajnos semmi új, csak Adam, és a remek hangja, az pedig ide most nem elég.
Gary Go - Gary Go - Gary is túl gyerek még a zenében, hogy Isaac-éket beérje. Ettől függetlenül még nagyon szép lett az albuma, csak folytassa így tovább, mert több kell ebből a fajta brit popból (nem britpop), és a hangjából is. Egy kicsivel egységesebb albumot, és barátok vagyunk.


Read Users' Comments ( 2 )

Best of 2009 (GingerGirl)

Hát. Mivel én se szeretnék lemaradni erről a nagy best of 2009-ezésből tehát akkor én is írnék pár sort (ha már a szerkesztők xD 1/4-e én vagyok:)), szerintem mi volt a best of idén:)
Most így randomban ahogy esik úgy puffan:)

Szóval.
Best Male Artist
Ahm, huha.
Sok ffi énekest szeretek hallgatni, főleg az egyszál-gitárral-zongorával-csinálok-vmi-csodát típusú előadókat kedvelem:)
Idén többek is kijöttek új albummal, a sorrend nem igazán számít, csak vhogy be kellett őket rakni:

3. John Mayer
a jenki gitáros blues-fenomén John idén ősszel dobta ki az új albumát, Battle Studies címmel.
Nagyon érett album, John túl a 30-on. Finom muzsika. Ajánlom. Love it.

2. Jason Mraz
Jason, igen, aki az Im Yourst... igen, shut up e'body, van másik száma is ám:P, argggh, rengeteg albuma, rengeteg cool dala, tessék hallgatni mert élmény! Nem csak ájmjórz van ám:) Már ha van aki nem szereti or utálja, én imádom:)
Jason idén egy live albummal jött ki, Jason Mraz's Beatutiful Mess (Live on Earth)... Konkrétan ölni tudnék egy live koncertjéért.
Tömörenröviden.

1. Michael Bublé
Mikey is csinált idén egy új albumot, Crazy Love címmel, világszerte vezetgeti a slágerlistákat, US, Kanada, Európa, nem probléma:)
Aki tud... *sóhaj*
Zseniális album, az általam írt pozitív reviewt megtalálhatjátok a blogban:)
Igazság szerint Mikenak idén 2 albuma jött ki, év elején a Meets Madison Square Garden Live albummal forgott a neve a köztudatban, azért is kudos:) Mike erős live:)

Jaj, de lökött vagyok, hát elfelejtettem valaki(ke)t:)
Az Örök Best Male Voice az nekem Josh Groban evör, 4evör till the end of time (itt szeretném megköszönni h. a Csajok beszavazták Emberem:)) KUDOSKUDOS!)
Mert olyan hangja van mint egy Angyalnak, vagyis ha egy Angyal dalra fakadna, tuti ilyen hangja lenne mint amilyen Joshnak van:)
Most így eszembe jutott hogy Paolo Nutini is kijött idén új albummal, Sunny Side Up, kedves kis album az övé is:) Candy roxx:)
James Morrison pedig egy Deluxe-ot adott ki a Songs for you-ból 2 új dallal, csomó akusztik verzióval. LOVE.
Hopp. Rob Thomas. *fejére csap* Cradlesong. Ahw, gyönyörű édes kis album:)
Meghallgattam a friss Am.an Idol-győztes albumát is, Kris Allen, ahm, nem varázsolt el, de a Heartless jó:)

Best Female Artist
Uh, na hát őket idén nem hallgattam túl sűrűn, mondhatni egyáltalán nem hallgattam női előadókat.
Az A Fine Frenzy, Colbie Caillat új albumok még mindig a gépen figyelnek, nem hallgattam meg őket, szánibáni, bár állítólag jók, ha jól rémlik Colbie Billboard 200at is vezetett vele.
Egyedül Carrie Rodriguez albumát hallgattam meg, ő is ilyen egyszál-hangszeres előadó, mexikói-amerikai énekes-zeneszerző, aki hallgat mr2-őt, ott sokat megy a She Aint Me című száma, én is annak köszönhetően figyeltem rá fel. Az album mondjuk erős közepes.
Nah, hazudtam, mert Imogen Heap (Josh kedvenc női előadója, hehe) új lemezét is hallgattam, hát, semmi xtra, kellemes kis albumocska, világot nem fog vele megváltani:) Cuki album és annyi.

Best Pop
Omg. Az meg mifene:) LOL Én olyant nem hallgatok:) Demostkomolyan nem. -.-" Ááá.
Egyáltalán mi az a pop zene 2009-ben? Amire ráhúzzák hogy pop, abban is rockalapok vannak, ehh.
Hát gőzöm nincs, detélleg. A csajok megszavazták Robbie - Bodies-át 1. helyre, hát mivel én sokat hallgatok mr2őt és ott is baromi sokat megy, napi 3szor tuti, akkor nyerjen ő. Tőlem.
Update: Rob Thomas popot csinál? Mert akkor inkább nyerjen ő a Her Diamonsal. LOL xD

Best Collaboration
Mwuhahhhhha. xD Eljött az én időm:) Előre kérek elnézést mindenkitől, de a végeredmény emígyen alakult:
akinek nem tetszik, görgessen lejjebb:P Muwhahhhaaaa:) Bocsánat, elragadtattam magam xD

3. Chris Botti feat. Josh Groban - Broken Wow (live)
Hát igen, a sok csodálatos Josh-dal közül az egyik legszebb, ami Live-ban eszméletlenül odaver az ember arcának:)
Köszönhetően Josh hangi adottságainak, többek közt:)
Chris meg csak teszi a dolgát és gyönyörűen alátrombitál, vagy Josh Chris föléénekel, nézőpont kérdése, én mindkettejüket tisztelemszeretem;) Együtt pwnz.



2. Chris Botti feat. Sting and Josh Groban - Shape of my heart (live)
OMG. Ez a dal ugye alapból egy csodás klasszikus. Aztán ugye ebben a coverben csak annyi történik (csoda, amúgy:))
hogy Sting hozza a formát, Josh hozza a formát és Chris hozza a formát = frenetikus élmény:)
LOVE. Nem kell a rizsa, hallani kell xD



1. Nelly Furtado feat. Josh Groban - Silencio
Nah, ezt a dalt Josh szellőztette meg a Twitterjén tavasszal, hogy Nelly új albumára egy duett készül majd vele.
Azért gondoltuk mi hogy ez nem lessz rossz. Hogy jó lesz. Mert Joshnak klassz és szépséges duettjei vannak.
De azt nem hittük hogy ilyen óriási csoda lesz, lélegzetelállítóan.
Nelly hátigen, én nem vagyok fanja, de szépen egymára simul a 2 hang, dallam gyönyörű, lyrics szintén, Nelly talán télleg sokat énekel és Josh túl keveset (by Tija), de ettől még ez a duett lett a #1-om idén.



Futottak még:)
Michael Bublé feat. Ron Sexsmith - Whatever it takes - wow, az egyik kedvencem az új albumról:)
John Mayer feat. Taylor Swift - Half of my heart is korrekt kis nóta:) Nem Taylor miatt:P

Best Song
Huhha. Az nagyon kemény:) Akadt pár;) xD
Mi van ha nem rangsorolok? Most kit sértsek meg:) Nemár. Na. Azért.
Amiket nagyon-de-nagyon szerettem, őrülten, idén hallgatni:

John Mayer - War of my life / Assassin / Who says
Josh Groban fentebb említett duettjei! Silencio pwnz.
Paolo Nutini - Candy
James Morrison - Get to you (Deluxe új dal)
Keane - Sovereign Light Café (nem-hivatalos új dal, koncerteken játszák a srácok)
bár nem idei dal, de Jason Mraz - Im Yours továbbra is rulz... (shut up:))
last.fm-em tanúsága szerint #1-hallgatott dal OneRepublic - All the right moves (mit szóltok csajok?:))!! / Secrects meg Marchin On de bírtam én a Waking Upot is ám
Michael Bublé - Cry me a river / Havent met you yet / All of me
Rob Thomas - Cradlesong / Her diamonds / Hard on you / Getting late / Remembered well
Coldplay - LeftRightLeftRightLeft album;) és Life in technicolor II és Strawberry Swing (klip pwnz)
Nickelback - If today was your last day
Aztán a végére marad a 2 banda, akiket láttam idén ÉLŐben Mo.on koncertezni, Snow Patrolt a Szigeten és Editorst a Millenárisban:)
Szóval:
Snow Patrol: a 3 új dal sorrendje nálam: Give me strength / Just Say Yes (hogy ez mennyit megy mr2őn, atyaég:)))))) / Dark roman wine
Editors: Papillon / Walk the fleet road / In this light / You dont know love / I want a forest / My life as a ghost, bakker, az egész ITLAOTE album és pont:P

Najó, legyen rangsor, most melyik ujjam vágjam le?:)
#3. OneRepublic - All the right moves
Mert úgy érzem idén fan lettem:)
http://www.youtube.com/watch?v=qrOeGCJdZe4&feature=fvst
#2. Snow Patrol - Give me strength
Mert imádom és mert Gary pwnz.
http://www.youtube.com/watch?v=Njg3JDOE610
#1. Editors - Papillon
Mert utána hetekig pillangó-lázam volt xD


És a MI koncertünkün a MI Pillangónk, Tom csak Nekünk énekelt:)) Mwhuhhhaaaahhhaaa:)


Best Music Video
Hát mivel .ar Vivát nem igazán nézek:P, mert csak a butítás megy, MTV Hungary-n meg épp csak zene nincs, jah, van épp, amikor még alszok vagy már dolgozok. Arghh. VH1-om meg már nincs, úh. klipeket nagyjából Tube-on látok, vagy sehol:) De persze a kedvenceim klipjeit ismerem:)
Akkorhát:)
#3. Michael Bublé - Havent met you yet
Szerintem állati cuki klip:) A kis supermarketben becsajozós-szerelmes-táncolós:)
(Miért nem a barátnője-menyasszonya van a klipben? Merthogy a csaj színésznő:) Nem akarták keverni a munkát a szerelemmel, hmm. Lehet.)

#2. Rob Thomas - Her diamonds
Alicia Silverstone kiolvad a jégtömbből és életre kel, összefügg a klip a dal szövegével, együtt kerek egész:)

#1. Coldplay - Strawberry Swing
Hát. Az vmi zseniális videó. Háhá. Hülyegonoszmókust megkergeti és és jól felrobbantsa a Chris meg megmenti az királylánytot:) Nagyonkomolyám:)
Ha jól vágom a sztorit ez versenyvideó volt, az illető nyerte a versenyt, h. megcsinálhatja a klipet SS-hez:) Bizonyos Shinola...:)
Amúgy meg egyik kedvencem a Viva la vida albumról. Pwnz.



+1. Coldplay - Life in technicolor II - ötletes
http://www.youtube.com/watch?v=hmS03O6NgBo
+2. OneRepublic - All the right moves - mertjó oszt jónapot:)
http://www.youtube.com/watch?v=qrOeGCJdZe4&feature=fvst

Mi van még:)
Best Newbie.
Túl sok új bandát nem ismertem meg idén:) A jól megszokott-hőnszeretett előadókat-bandákat hallgattam idén is:)
Talán Carrie Rodriguezt említeném meg, akit idén ismertem meg,
meg hát annyira ez már nem új ismeretség, hát idén már a 2. albummal jöttek ki, ami ZSÍR:D
de úgy érzem idén fan(értsd: elmennék koncertre is:)) lettem, igen,
ez a OneRepublic
(Ryan xD), thx csajok:)
Meg hát persze köszönhetően All the right movesnak, ami zseniális:)

Öhömm.
Best Album kéne még így a végére lezárásnak izéminden:)
Hát. Nehéz. Mert sok új albumot hallottam idén, persze h. kedvencektől, de sokat pl. meg nem.

#3. John Mayer - Battle Studies
Mert nagyon finom blues-jazz-pop-akármi lett:) lol

Az album Billboard200on #1-ként nyitott:)
Johntól ez a minimum;)









#2. Michael Bublé - Crazy Love
Omg. Zseniális album. Ennyi. Mike zseni.

Az album Billboard200on #1-ként nyitott:)









#1. Editors - In this light and on this evening (deluxe)

Britlista #1:)
Azért Editors, mert ez az album hatalmas nagy.
Semmi hasonlóság nincs AAHAS-hoz, de nem is kell hogy legyen, merthogy ez elektropopcucc. Nagyon baba:)
És nagyon vártuk és nagyot ütött koncert után 2 héttel,
ahol már hallottunk pár új dalt (Walk the fleet road live, Úrissssssten:) *szívéhez kap* ezittaz xD
http://www.youtube.com/watch?v=pm_-n8yiF_s).
Azért a deluxe, mert 9+5, így kerek egész a történet:)
Tom Smith egy zseni:) Höhö.

Itt meg olvashattok nagyon-nem-objektív reviewt az zalbumról by me xD Háhá.
http://absolute-tyrant.blogspot.com/2009/10/editors-in-this-light-and-on-this_10.html

+1. Keane - Hopes&Fears deluxe
Gondoltam megemlítem, mert nagyon szépen felpakoltak rá sok b-sideot, meg akusztikot. Love.
Szeretem a Keanet, na:)

+2. Snow Patrol - Up to now (Greatest Hits) - it's mine:))
Kírályság:) 3 új dal, 30 track-es csoda:)

+3. OneRepublic - Waking Up
Mert sokat hallgattam és nagyon megszerettem őket:) Én.

Igen, hát nagyjából így nézne ki az én best of 2009-em, így randomban, mindent egybeömlesztve:) Még idén elpostolva:)

Az év csalódása: hogy Josh nem csinálta meg az albumot még idén:((
Az év meglepetése: hogy ennyire ultra-Editors-fan lettem, szerettem én őket hallgatni, de ennyire hardcoreban megimádni, hátigen, a személyes élmények hatása xD
És u.ez igaz a Snow Patrolra is!
Gary és Tom. OMG.
Az év live koncertjei on TV: Coldplay - MTV World Stage Tokió (odaba.) és Snow Patrol - Pinkpop 2009 (Garyke) (bár ezt nem láttam tv-n, de megvan a koncert:P)
Az év live koncertjei LIVE: Snow Patrol a Szigeten és
Editors a Millenárisban:)
Életem 2 legfrankóbb napja, thx csajok hogy megoszthattam veletek az élményt xD
A legjobban várt album 2010-ben: Josh Groban 4. stúdióalbuma.
Az Awake 2006-os. Gondolhatjátok MENNYIRE várjuk már:) Noël és Collection idevagyoda:D
Már nem kell sokat várni:) És a kezembe foghatom:) Mert megveszem, Joshért mindent:)

Hát.
Kívánok minden kedves blogolvasónak nagyon happy új évet, sok jó zenével, albummal, live koncerttel. Vegyetek boltba is lemezt, ha tehetitek;)
Hallgassatok jó zenét és ne higgyetek el mindent, amit a zenecsatornák mondanak/mutatnak;)
És guglizzatok rá Josh Grobanre:) xD
LOL Megéri:))

Köszöntem a figyelmet xD


Read Users' Comments ( 2 )

Best Album of 2009 (Helyna)

Holy cow! Most akkor következzék A Kategória Melyre Mindenki Várt!
Én újból rettentő kiszámítható leszek. Szerintem a review-imból valamennyire kitűnt, hogy miket favorizáltam nagyon idén, onnantól kezdve pedig már csak a sorrendet kellett eldönteni. Természetesen a dobogóról olyanok is lecsúsztak, akiket külön szemlélve mindentől és mindenkitől, szívesen odapasszantanék még. Őket a végén még le fogom írni. De akkor most lássuk a 2009-es év legjobb albumait - szerintem.

3. 30 Seconds to Mars: This is war (review)

Igen sokat gondolkodtam a dolgon, de már kezdetben is úgy állt a helyzet, hogy bizony a legjobbak között van ez a lemez. Csak azt tudom figyelembe venni, hogy rám milyen hatást tett, és hát azt a wtf-et nem tudja kitörölni semmi, ami bennem volt a legelső hallgatás után. Talán azért is ütött akkorát, mert szánom-bánom bizalmatlanságomat, de nem számítottam ilyen jóra. Nem számítottam ilyen stílusra. És mit mondjak.. nekem bejött. Harmadik helyig jutott.



2. OneRepublic: Waking Up (review)

Féltünk mi, hogy milyen lesz az új anyag a fantasztikus Dreaming Out Loud után. Én azért kevésbé, legelőször hallva az All The Right Moves-t valahogy sejtettem, hogy nem kell itt aggódni. Ryan és cimborái még mindig tudják, mit csinálnak. A DOL-tól megfogalmazhatatlanul elütő, mégis a stílusukhoz hű maradó dalokat írtak a fiúk, és a megvalósítás is nagyon jó. Sajnos nagyon szeretem őket. Sajnos csodával lenne határos az, ha jönnének koncertezni. De a feltétlen szeretet tőlem feléjük, az megvan.


1. Editors: In this light and on this evening
(review)

Igen. Igen, és megint csak igen. Az együttessel való gyors és hatásos megismerkedésem után szeptemberben, kaptam az arcomba egy eszméletlen jó koncertet, életre szóló, hogy ne túlozzak nagyon. És nemsokára kijött ez az album, még csak tisztességesen várnom sem kellett rá, és olyan lett, amilyennek kellett lennie. Nem igazán hallottam még hasonlót, megjegyzem, azóta sem, és ráadásul az a problémám sincs meg, hogy az előző lemezeikkel akarnám hasonlítgatni. Egyszerűen csak csodás. És sajnos tényleg még csak gondolkodnom sem kellett rajta, hogy első legyen-e, pedig vannak ugye még nagyon jó lemezek, amik számításba jöhetnének. De így esett az eset, nekem ez ütött legnagyobbat idén. Kétségtelenül. ^^


És akkor most pár szót azokról, akik valamiért lemaradtak a dobogóról, pedig még talán fel is férhettek volna.


The Fray: The Fray
Talán az is közrejátszik, hogy már jó régen volt, év elején. De a negyedik helyet, egészen picivel lemaradva a harmadik után, tutira megkapja. Olyan dalokkal, mint a Say when, a You found me, a Happiness és a We Build Then We Break? Simán. Feltétlen szeretet itt is. *-*

Imogen Heap: Ellipse
Hangulatzenénél nagyon nehéz ilyet mondani, hiszen hosszú időszakok vannak az ő esetében is, mikor semmi késztetésem hallgatni a dalait. De Imogen azért nagyon tud, el kell ismerni.


Maxïmo Park: Quicken the Heart

Már csak azért is, mert eddig ez az albumuk tetszett a legjobban, és megfogott a stílus meg minden.


Meese: Broadcast

Tijánál ez nagyobb stresszhelyzet, bár én is szeretem a fiúkat. :) Annyi, hogy egyelőre még nem minden szám fogott meg az albumról, de még az is lehet, hogy idővel.. (van ilyen, bizony)

Így jártunk mi idén.
És ahogy Tija upcoming albumos posztjából leszűröm, lesz jövőre is hallgatnivaló, csak győzzük írni a review-kat! :)


Read Users' Comments ( 2 )

Best Newbie of 2009

Hát hogy is mondjam.. a trauma után, vagyis hogy realizáltam, hogy még a OneRepublic-ot is idén ismertük meg, nem tavaly, fogalmam sincs, mihez kezdjek. Rakjam az első meg a második helyre őket az Editors-al együtt? De azt hiszem, úgy járok el én is, mint Tija. Vagyis szerintem a blogból egyértelműen látszik, hogy Editors-uralom van + OneRepublic rulz, szóval most azokat rangsorolom, akik szintén itt voltak, de egy fokkal ismeretlenebbek. Ez is elég nehéz lesz.

3. The Killers


Nem ismerem az összes albumot tőlük, de a legutóbbi Day & Age című nekem nagyon bejött, mindenféle stílusváltással együtt, szó szerint agyonhallgattam, és a Hot Fuss is nagyon jó anyag bizony. Nagyfokú populárisságuk és annak ellenére, hogy divat fikázni őket, nagyon tetszik a zenéjük.




2. Augustana



Bár róluk is simán mondtam volna, hogy már tavaly megismerkedtem a zenéjükkel, nem, nem és nem. Idén volt állítólag. Január. Dan Layus és kis csapata a Stars and Boulevards lemezzel került hozzám igazán közel, és legutóbbi albumuk is igazán rulz. Olyan kedves, elszállós, szép, mégis erőteljes zene az övék. Lehet nagyon szeretni. Szeressétek!


1. We Shot The Moon


És az első helyet Jonathan Jones bandája nyerte el, csupáncsak mert rettentő jók. Energikus, többségében vidám, máskor pedig nagyon szépséges dalok és egy karakteres hang. Ha hallgatom, akkor körülbelül elfelejtem minden problémámat. És ez egy nagyon jó pont. ^^




Most pedig szeretném közölni, hogy a következő együtteseket szívesen berangsorolnám holtversenyben a The Killers-el egy szintre:

Maxïmo Park (nagy volt a harc a harmadik helyért, de igyekeztem objektívabb szempontokat is figyelembe venni)

Meese (egyszerűen imádnivalók :)

Starsailor (fantasztikus dolgok történnek az ő albumaikon)


Read Users' Comments ( 0 )

Upcoming Albums in 2010

Ezen kívül még három, azaz 3 bejegyzésünk lesz idén. Három. III. Tres. Trois. És mivel most nincs mit csinálnom, írok nektek a 2010-ben várhatóan megjelenő albukról. Nem. Sugababes és Natasha Bedingfield-et nem írom be a felsorolásba, csak azt, ami engem is érdekel. (mondjuk Natasha Bedingfield-re speciel kíváncsi leszek :))
  Szóval íme, némelyiknél pontos dátum nincsen, másoknál album cím, bocsássák meg ezt nekem.

  • Január 11. - You Me At Six - Hold Me Down - Az angol powerpup zenekar két éve adta ki debütáló albumát, idén EP-vel jöttek, az első single az albumról (The Consequence) ingyenesen letölthető a hivatalos oldalukról. Powerpop és én? Nemtudom, nem igazán, de fogalmazzunk úgy, hogy Lady Gaga és a YMAS Poker Face-e közül még mindig az öttagú csapat verzióját preferálom.
  • Január 12. - Vampire Weekend - Contra - A You Me At Six-szel ellentétben a VW épp amerikai, és épp indie pop, ráadásul csak négyen vannak, de ők is 2008-ban adták ki a debütáló albumukat. Sokan a Ra Ra Riot-hoz hasonlítják őket. Első tapasztalatom velük a Cousins c. szám volt a most megjelenő albumukról, eddig egész tűrhető, páran már ajánlották is őket nekem.
  • Január 12. - Owen Pallett - Heartland - Ezt csak ilyen érdekességképpen, nem ismerem őt (kanadai hegedűsfiú baroque pop és indie pop műfajban), még az is lehet, hogy meghallgatom az új lemezét.
  • Január 18. - Lostprophets - Betrayed - Wales-i szívem egyetlen csücske. Vagy szívem egyetlen wales-i csücske, ezen még gondolkodnom kell. Lényeg ami lényeg, embertelen hosszú ideje várunk erre az albumra, a brit punk banda az elmúlt időben dobost és stílust váltott, mely változások egyikének sem örültem nagyon. Szkeptikusan és kicsit rossz szájízzel várom az új albumot. (nelegyentucatpunknelegyentucatpunknelegyenne)
  • Január 19. - Eels - End Times - Egy újabb együttes, akik idén kimaradtak a szórásból, pedig a júniusi lemezük még meg is van, 2001-es albumukat meg már kaptam ajánlásként. Ami fontosabb, hogy az éppen három tagból álló amerikai rock/indie rock banda két éven belül a második albumukat fogják kiadni, én pedig remélem, lesz időm meghallgatni.
  • Február 2. - Lifehouse - Smoke&Mirrors - December 8, december 15...... ezek így mind el lettek tolva február másodikára. Az első single (Halfway Gone) novemberben lett elérhető különféle helyeken, videóklip is készült hozzá, nagyon poprock, sokkal poprock-abb, mint eddig valaha. Nekem tetszene, ha ilyen kis easy-listening, nagyonkönnyenfogyasztható együttessé válnának maradnának.
  • Február 8. - Massive Attack - Heligoland - Teardrop, mindenki tudja, miről van szó. A Chillout szekció gyakran játszott vendégei a VH1-en, részemről ELVOOOONT, de mégis kíváncsi vagyok, mit hoz össze ezúttal a brit trip-hop zenekar.
  • Február 14. - Angels & Airwaves - Love - Nem túl ígéretes az album címét tekintve. Én is csak egy dalt hallottam eddig tőlük, All-American Rejects-hez, Blink-182-höz hasonlítgatják őket (utóbbinak tag-béli köze is van az AAA-hoz - hehe, mint az elem, AAA -), az énekes hangját nagyon kedvelem, kár, hogy sok az ilyen alterbanda Amerikában.
  • Március 8. - Boyzone - Together & Forever - A világ nekem egy picit megállt, mikor Stephen Gately meghalt, sosem voltam nagy Boyzone fan, de azért mégis, Írország egyik legsikeresebb fiúbandájáról lenne szó. Az együttes jövőre adja ki az albumot, melyet Stephen Gately emlékének ajánlanak. Annyit még lehet tudni, hogy még Mika is írt egy dalt az albumra. Az együttes jövője még képlékeny, nem lehet tudni, mihez kezdenek Gately nélkül.
  • Március 23. Goldfrapp - Head First - A '99-ben alakult angol elektronikus zenét játszó banda jövőre adja ki ötödik albumát, miközben Christina Aguilerával is együtt dolgoznak az énekesnő készülő lemezén (ami szintén 2010-ben kerül majd kiadásra). Részemről három vagy négy dalt hallottam tőlük, de mindig is egy érdekes bandának tartottam őket, nem kizárt, hogy megnézem, mit művelnek az új albumon.
  • Április 27. - Deftones - Untitled - Az amerikai metálbanda 21 éve alakult, és ha jól tudom, azóta nem cseréltek tagot, ami azért egész szép teljesítmény. Különösebb tapasztalataim az együttessel kapcsolatban nincsenek, csak betettem, hogy legyen valami számomra alap műfajtól eltérő is x]
 Elöljáróban akkor ennyit, még pár együttest megemlítenék, akiknek várhatóan jövőre lesz új albumuk, albumcímet és időpontot ne tessék várni, arról nincsenek információim.

Interpol (!!!), Linkin Park (???), Rooney (egy EP-vel jönnek), Red Hot Chilli Peppers (éljen, megint hallgathatjuk azt egész nap -.-"), Crossfade (navéééégre), Jimmy Eat World (azt is kéne hallgatni), Kings of Leon (ők nem most jöttek ki új anyaggal?), Korn (hell, yeah), Shinedown (mimimihogymi? benne vagyok), The Shins (csekkolnivaló), Stone Sour (helyes), Switchfoot (komolyan, ők nem most adtak ki lemezt?), The Strokes (bent voltak valami album of the decade listában, kíváncsian várom), Tool (nemismer, csak kicsit, de jöhet), Van Halen (nane, komoly? x]) és épp most gondoltam rá, hogy Filter is jöhetne új albummal, és ők is jönnek 2010-ben. Valamint Kate Nash (ááá, megőrülök a csajért, nagyon várom), Motörhead (szeretem a nevüket), Radiohead (jó, jó), The Who (az még jó lesz), Portishead (semleges), valamint a U2 is babrál majd valamit az év második felében. És igen, Josh Groban, sajnálom, hogy a Zseni kimaradt a szórásból. ;)

  Nem lesz unalmas évünk, úgy látom ;)


Read Users' Comments ( 1 )

Best Male Artist of 2009 (Helyna)

Akkor most szó szerint értelmezzük a kategória címét, és nem, nem írunk ide random férfiakat szuper együttesekből. Tehát férfi előadók, akiket 2009-ben szerettem:

3. James Morrison
Akinek ugyan nem túl sok dolgát ismerem, de a hangja és a stílusa is nagyon tetszik.

2. Josh Groban
Akinek megismerését ezúton is köszönöm Mirának, szintén kevesebbet hallgattam, mint szerettem volna, de hát ő azért egy elképesztő hang.. elképesztő.

1. Gary Go
Akit nagyon szeretünk és Tija már írt róla, tessék elolvasni az ő best male artist-jában. Szuper zene, szuper hang. ^^

Szeretném még itt megemlíteni amolyan bónuszként Damien Rice-t, aki idén nem jelentkezett semmi különlegessel, de olthatatlanul szeretem még mindig, valamint Michael Bublé-t, aki számomra is egyre szimpatikusabb lesz. ^^


Read Users' Comments ( 0 )

Best Pop of 2009 (Helyna)

Mivel egész nap Vh1-et bámulok otthon (najó, nem bámulom, mert általában szól a háttérben és felcsűrjük a hangerőt, ha van valami érdekes), most akkor kiszúrok három dalt, ami közkedvelt és pop, de mégsem lett belőle elegem. :)

3. The Gossip: Heavy Cross

Azért gondoltam rá, mert agyonjátszották pop chart-ban meg amúgy is, mégis még mindig úgy vagyok, hogy meghallgatom, ha épp megszólal. Nem nagyon tudok tőlük más dalt, volt még egy, aminek láttam a klipjét, de nem tetszett. Az együttesről sem sok ugrik be, csak hogy valamelyik.. érdekes ember azt mondta rá, hogy post-punk revival (LOL). De ez egy egészen jó dal.



2. Mika: We are Golden

Hát ő meg a Mika, akitől még a Grace Kelly-t szerettem, de hosszú távon idegesít szegény. Ezt a számot viszont kedvelem, a klipje meg őrült. :)



1. Robbie Williams: Bodies

Szeretjük Robbie-t. Komolyan. Szinte az összes száma kedvelhető, amit eddig hallottam tőle, nem vagyok érte oda, de inkább ő, mint más. :) Ez a dal pedig már jó régóta rója a köreit a zenecsatornákon, teljesen megérdemelten.



Read Users' Comments ( 0 )

Best Alternative of 2009 (Helyna)

Hát Tija ezt a kategóriát úgy írta körbe, hogy a "zenei ízlésemtől totál eltérő", szóval meggyűlt vele a bajom, mert nem is tudom, milyen a zenei ízlésem. Wtf. De aztán azért kitaláltam.

3. Muse: MK Ultra (The Resistance)

Oké, itt csalok egy kicsit. A helyzet az, hogy eme legutóbbi album stílusa azért már közel áll a szívemhez, viszont a korábbi Muse-dalok.. fogalmazzunk úgy, hogy vegyes fogadtatásra találtak nálam. Szóval ezért alternatív. Ez viszont egy nagyon nagy szám az idei albumról.



2. Blue Stone: Moving Forward (Messages)

Ez.. chill out-elektronika-ambient leginkább. Nem annyira "nem az ízlésem", de aránylag ritka mikor hallgatom (vannak azért kivételes időszakok). És csak kevés tartozik abba a kategóriába, ami nekem már nem unalmas. Úgyhogy itt a Blue Stone idei lemezéről egy igen jó dal. Embed nem működik, linkre katt a hallgatáshoz.

http://www.youtube.com/watch?v=dOIr1v6LlRY


1. Jónsi: Boy Lilikoi (Go)

Egyelőre még nem szívügyem a Sigur Rós, pár számukat ismerem csak, azok egészen érdekesek, majd talán egyszer. ^^ Na szóval itt van az énekes szólóalbuma, ami (vigyázat, csalok megint) csak 2010-ben jön majd ki, de hát ez a dal már megvan, és ez a lényeg, nemde? Szóval nekem tetszik, felkerült a "majdegyszercsekkolom"-listára.





Read Users' Comments ( 0 )

Na, rengeteg rangsorral kell magamat behoznom, de hát ilyen egy egyetemista élete. Kollaborációk? Utánanézek rögtön.

3. 30 Seconds to Mars feat. Kanye West: Hurricane

Én szégyellem magam, komolyan. De még Kanye hangja sem tudta elrontani ezt a gyönyörű dalt. Bevallom, azt a változatot szoktam hallgatni, ahol nincs benne az illúzióromboló "rappelése", de mivel most más collaborations nem jutott eszembe, ideteszem a harmadik helyre.



2. Timbaland feat. The Fray & Esthero: Undertow

A nagy Timbaland és egy csaj a The Fray-el próbálkozik, és összejön! Joe hangja.. nem szeretnék ódákat zengni róla.. :) Szép lett bizony. Olyan Timbalandos.. de hát a fiúk azért.. na odatették. (Isaac zongora!!)



1. Cicada feat. Tom Smith: Executive

Én ezt a dalt tegnap ismertem meg, és milyen jó, hogy 2009-es, rögtön mehet is az első helyre. Valahogy nagyon összejön nekem ez az elektronikus stílus Tom Smith (Editors) hihetetlen orgánumával, energikus dal ez, nagyon tetszik. Még ilyet, még. (Cicada albumot meg még az is lehet, hogy meghallgatom, hátha)





Read Users' Comments ( 0 )

Best Newbie of 2009

Az újonc kategória nem úgy értendő, hogy frissen alakult bandák és énekesek, hanem az idén általam megismert együttesek és énekesek. Ennél szubjektívabb kategória azt hiszem már nem lesz. ;) (kivéve az album of year-t, hajjaj, az egy menet még)
 Mozgalmas év volt és borzasztóan nehezemre esik választani, Editors-t kapásból kihagyom, természetesen nem kerülnek fel a listára, ha így lenne, senki más nem lenne a listákon, csak Editors, Meese meg OneRepublic, de akkor tessék ;)

3. Maxïmo Park
  Figyelem, figyelem! Őrült zseni érkezik a 9 és 3/4-ik vágányra. A sütőből legfrissebben kikerültek, ha lehet ilyesmit mondani. Tényleg az egyik legigényesebb brit indie rock banda (és ha már a brit kategóriába soroljuk, akkor meg kell említeni, hogy Amerika legjobbjai közül is kiemelkednek (mondjuk azt nem nehéz) énszerintem). Jól megy nekik ez a nagyon gitárcentrikus rock, Paul Smith és az eszméletlen különleges hangja, és az az elragadó stílus, ami nekik van. Sajnálom, hogy kihagytam őket idén a Szigeten, élőben is mindig nagyon jók.

2. Starsailor
  Hátmost mit mondjak. Szerelem sokadik hallásra. Nagyon tetszettek az elején, a Tell Me It's Not Over-nél teljesen beleestem James Walsh hangjába, aztán az On The Outside album jött, ami életmentő jelleggel söpört el, és utána csalódtam nagyokat a Silence Is Easy albumban, tetszett nagyon a Love Is Here, és a föld alá is lehúztam a 2009-es albumukat. De ilyen ez, ehhez idő kellett, nem erőltetett a stílusuk, hanem különleges, és türelmet igényel. Igényes britpop anyag, és nagyon szerethető csapat. Ha lehetséges, a Tia kedvéért tessék őket megkedvelni, mert annyira nem foglalkozik velük senki, hogy már teljesen elkezdtek oszladozni. Nem vicces.

1. Augustana
  Attól, hogy januárban volt, attól még 2009-es *szemöldökemelgetés*. Mialatt 2008 végén három teljesen eltérő előadóval "mérgeztem" magam (nembántammeg, Monrose, Three Days Grace és Emilie Autumn), aközben türelmetlenül vártam az új The Fray lemezre, és habár akkor még nem volt last.fm-em, ott szereztem be a számcímet, amit csekkolnom kellett: Boston. Lenyűgözve nem voltam, kifogtam a leglangyibb dalt az együttes történelmében, de aztán az olyan All The Stars and Boulevards-os remekművek, mint a Lonely People, a Wasteland és a Sunday Best visszahozták az életbe a kaliforniai piano rock bandát. Habár az első albumuk a szárnypróbálgatás kategóriában is megbukott, a 2005-ös és 2008-as lemezek javuló tendenciát mutatnak, és egy gyönyörű stílus kifejlődésének lehetünk tanúi, ha egy kicsit figyelünk rájuk. Dan Layus nevét még megemlíteném, egyrészt mert veszélyesen vékony hangja van, és mert vicces, hogy Layus. *-*

  A bűntudatot, ami miatt most hetekig nem fogok tudni aludni, az olyan együttesek listáról lecsúszása (hoppá, mondatszerkezet ftw) okozza, mint a We Shot The Moon, egy újabb tehetséges amerikai indie banda, Meese-ék természetesen, a The Heyday, mint minden idők negyedik legjobb Denver-based piano rock együttese, a fent említett Editors (mondjuk azok nem), és OneRepublic, valamint The Script, és a felsorolásból természetesen Skye Sweetnam sem maradhat ki, csakúgy (mostmár akkor is végigmondom), mint a Franz Ferdinand (jóóók), Embrace, Kate Nash, Keane, Melée, Ours vagy Toploader.
  Majdnem ABCsorrend. Köszönöm a figyelmet.



Read Users' Comments ( 0 )

Jó, hát, ez egy eléggé egyszerű kategória, mivel túl sok férfi előadó művészt a Tia nem ismer. Vagyis ismer, csak ők együttessel vannak, ami egy másik kategória. Mindegy is.

3. Badly Drawn Boy
  Igen, ez az ő színpadi neve, és nem baj, hogy a 2006-os albuma van meg, idén szereztem be. x] Valahogy nem is tudom, olyan érdekes ez a pasi. Kinézetre engem elsőre a Biffy Clyro főpasijára emlékeztetett, aztán pedig nem is hasonlít rá, hangra teljesen egyedi, stílusilag pedig ugye ilyen alternatív indie, énekes-dalszerző (ami nem is igazán stílus, mint a mainstream). Teljesen relax a zenéje, olyan indie, amilyennel én nem sokszor találkozom, pedig szerintem ismerek egy-két együttest a műfajban. Aqualung volt még hasonló, csak az annyira nem volt megjegyezhető, mint BDB, vagyis Damon Gough a szép hangjával, a filmzeneként is tökéletes dalaival és a hibátlan hangulatú lemezével.

2. Michael Bublé
  NINCS JOGOM őt tenni a második helyre, mivel egész albumát még nem hallgattam, de ma láttam az Everything c. klipjét, és hadd ne említsem, mennyire megint földhöz lettem vágva. Az elbűvölően elegáns, vagy elegánsan elbűvölő jelzőket aggathatnám rá, mindkettő tökéletesen illene rá, de a hang, a hang, ami mögötte van, az sokkal inkább közrejátszott abban, hogy most ezüstérmes legyen a drága. A dalai... hogyismondjam. Amit hallottam, az leginkább jazz-pop volt, ami tökjó! Megállítasz egy embert az utcán, és ráparancsolsz, hogy mondjon öt jazz-pop előadót, azt sem fogja tudni, melyik földrészen van. Ritka műfaj (vagy inkább kevésbé megbecsült), és egy hibátlan nagykövet.

1. Gary Go 
  Most lehet dobálni, de igenis, az egyik leggyönyörűbb hangú brit dalszerző. Különben meg egy elborult arc (twitterére kéne egy pár pillantást vetni), akcentusáról nem is beszélve. A stílusa olyan letisztult indie pop, de nem az elektro indie, sokan keverik, a pop az nem elektronikus. Mármint nem mindig. Meg hát attól függ, milyen pop. Indietronikáról nem is beszélve (hülye műfajok). Szóval Gary Go egy csapásra meghódította (ha nem is a világot, de) a műfajt kedvelő hallgatókat, turnézik, énekel, elbűvölő, és továbbra is sok önmagát kereső embernek segít az egyén kérdését boncolgató dalaival.

 .
És igen, Aqualung is király, Josh Groban (!!!), meg hát én bírtam James Morrison idei dolgait is.


Read Users' Comments ( 0 )

Best Pop of 2009 (Tija)

Nővérem most vizsgázik, úgyhogy nincs ideje blogolni, de majd jön ő is (idővel), addig én megyek tovább a kategóriákban.
  A best pop-ot ez alkalommal úgy értem, hogy amit elég gyakran játszanak a rádiók (de most főleg a VH1, mivel annak nézésével töltöm általában a napot), hogy utáljam, de valamiért mégis jó.

3. Nelly Furtado - Manos El Aire (Mi Plan)
  Nelly albumáról már írtam, különösebben nem tetszett, Folklore-nál egyáltalán nem tetszett jobban, Loose-tól teljesen eltérő stílusú album, és hát persze spanyol nyelvű. A helyzet viszont az, hogy Nelly-nél még mindig azt becsülöm, hogy nem k*rvult el, ahogy a többi agyonsztárolt nőcske. Ígytovább :)

2. Marit Larsen - If A Song Could Get Me You (If A Song Could Get Me You)
  Először örültem neki. Egy kedves hangú, kedves arcú norvég kislány, aki már három albumot kiadott, de egészen eddig hírét nem hallottam. Aztán lassan idegesíteni kezdett, azért annyira mégsem tehetséges, a dal dallama is egyre jobban... nos, hát b*szta a fülemet, meg különben is, én és a zongorás lányok, örök ellenségek, ennek ellenére sosem árt, ha van egy ilyen letisztult hang és lélek, aki olyanokról énekel, amikről mások már rég nem, mert mások inkább mélyenszántó erkölcsi gondolatokkal traktálnak minket.



1. Alicia Keys - Doesn't Mean Anything (The Element of Freedom)
  Végül mindhárom helyezés egy-egy hölggyé lett, ez is azt mutatja, hogy a popper pasik buzik, buzikat meg nem teszünk be a blogba :D Mindegy is, Alicia Keys-t úgy nagyjából bírom. Fallin-t ki ne ismerné tőle, és két éve a No One is elég gyakran játszott dal volt a rádiókban, itt nagyjából véget is ér a felsorolás, ami az általam ismert műveit illet, amúgy meg tök korrekt. A hangja nagyon a helyén van, akcentusával mondjuk nem tudok mit kezdeni, engem zavar, de ettől függetlenül mindig szívesen hallgatom, ha éppen leadják. Kenterbe vágja szerintem az összes próbálkozós kislányt a műfajában, aminek szintén egyedi képviselője. :)

  Meg persze Lady Gaga, de azt mondás nélkül is tudjátok, hogy érte oda vagyok. x] Komolyra véve a szót, Monrose-t is nagyon szívesen beírtam volna, mint legállatabb német pop, de ők sajna nem ideiek :(
  Linket nem kaptok, mert fagy a gépem, és ideges vagyok.


Read Users' Comments ( 0 )

 Na, ezt az alternatívot én úgy értem, hogy az én zenei ízlésemtől TOTÁL eltérő. Mert hát jó, indie, britpop, alternative rock, minden, imádat, halál, de vannak itt más okosságok is, például a következők.


3. Friendly Fires - Jump In The Pool (Friendly Fires)
 Jó, nyílván nem kezdtem el hardcore dance-punkot hallgatni, és természetesen alig van köze ahhoz, hogy ez a dal szólt Szigeten a Snow Patrol koncert előtt. Áh. Tudom, a lemezt különben csúnyán lehúztam, nem kellett volna, műfajában remekül megállja a helyét, sok benne a fülbemászó dallam, és habár nekem túl egysíkú, azért valamit tud mégis :) Ez a dal meg tulajdonképpen tökéletes szószólója az albumnak.

2. Enter Shikari - No Sleep Tonight (Common Dreads)
  Ezt így Zoltán úr által sikerült megismernem. Enter Shikari úgy albumszinten nem igazán jött be, de pár szám tetszett, azok közül is legjobban a No Sleep Tonight (klippel együtt ftw). Nem is tudom, post-hardcore-nak van írva, ennél többet én nem is tudok mondani, tény, hogy az énekesnek elképesztő hangja van, és a No Sleep Tonight a dallamosabb dalok közé tartozik, mindemellett még fülbemászó is, és ehhez a szöveg csak hozzáad.

1. Back To The Roots - Alone (Alone)
  Volt dance-punk, post-hardcore, legyen most klasszikus rock. A fiatal osztrák banda debütáló lemeze alig pár hete jött ki, és még last.fm-en sincsenek (rendesen) fent, azért el kell ismerni, hogy nagyon jók. Tényleg azt a klasszikus rock hangzást hozza vissza, amit én addig kedvelek, hogy Kansas, onnantól meg már ki tudja megkülönböztetni a sok régi bandát. Viszont a fiatal hangzással, a friss, lendületes énekes hangjától ez a műfaj is kicsit felpezsdült, és egy remek albummal gazdagodott.

Persze ott van még a Klaxons - Altlantis to Interzone, meg a Badly Drawn Boy is, csak ők már nem fértek fel a dobogóra.
Hallgatnivalót azért nem teszek most be, mert a Back To The Roots-hoz nem tudnék (úgymeg nem jó, ha csak a második kettőhöz van), és engedély is kéne a bandától, azt meg most január közepéig nagyon nem tudnám megszerezni. :) (hívhattok álszentnek, de ők jó arcok, és akarom, hogy gazdagodjanak x])


Read Users' Comments ( 0 )

Mert együtt dolgozni jó. A kedvencem, mikor két teljesen elütő stílus találkozik, de a kedvenceim kapcsán arról is sokszor gondolkodom, hogy két kedvenc indie banda vajon hogyan működne együtt. Nem, Isaac Slade&Tom Smith duett még mindig nincsen, de van sok más finomság, például a következők:

3. OneRepublic feat. Sara Bareilles - Come Home



  Habár az album, amin a dal eredeti formában szerepel 2007-ben lett kiadva, újra csak most dolgozták fel. Habár híres vagyok arról, hogy a zongorás lányokat jobban utálom, mint az összes többi hölgy zenészt - s ez alól Sara Bareilles sem kivétel, főleg mert értelmes és nagyon szép hangja is van, én pedig irigy vagyok -, ez a dal nagyon jól sikerült, és hát az is szépség, hogy a kiküldetésben lévő amerikai katonáknak lett dedikálva. S a hazafiasság megérint, s padlót fogunk mind. Ryan és Sara (vagy Tedder és Bareilles, ahogy tetszik) hangja különben különösen simul egymáshoz, gyönyörűen szól együtt, a dal meg már 2007-ben is nagyon szépen szólt.

2. Timbaland feat. The Fray - Undertow



  Efelett már csöpögtem egyszer, nagyon tetszik, hogy Joe King énekel és nem Isaac, és Esthero még mindig nagyon idegesít, de be kell vallani, Timbaland nem azért a világ egyik legjobban fizetett producere, mert a piacon vette a tehetségét, hanem mert tényleg az. Kár, hogy - mint ahogy azt már említettem - olyan emberekre vesztegeti a tehetségét, mint Chris Cornell meg Madonna, és a többi, és a többi. És persze habár single nem lett a dalból, megjelenése napján már felkerült a BillBoard Hot100 listára - századikként.
  Úgy érezzük, ennek jelentős köze van a megszállott The Fray rajongókhoz.

1. Nelly Furtado feat. Josh Groban - Silencio



  De most nem? Az év egyik legszebb dala szerelmes kategóriában, meg úgy általában is. Két ilyen teljesen eltérő hangot összetenni, mint Nelly és Josh, az nagyszerű ötlet, az eredmény pedig zseniális. Mint azt már elmondtam, Josh túl keveset, Nelly meg túl sokat énekel a dalban, de. Ettől függetlenül az egyik legszebb, legmegindítóbb pop dal, amit az idén hallottam, dallammal, nem valami összetett zenei aláfestéssel (pop, mégis mit vártunk? ;)), de a spanyol nyelv által kölcsönzött izgalmas hangzással.
  Szép munka, Josh az egy zseni (Mirának ;))

Persze a tévéből úgyis csak a Rihanna, Jay-Z, Lady Gaga meg mittudoménmik folynak. NEM vagyok boldog.


Read Users' Comments ( 1 )

Mert hölgyek is játszottak idén, csak róluk azért kevesebbet ömleng az ember lánya, érthető okokból. Azért tudnék, nem mondom. ^^

3. Emilie Autumn

Ugyan "csak" koncertezik meg dvd-t és bibliográfiát ad ki idén, valami oka van, hogy második kedvenc előadóm last.fm-en. Az az oka, hogy színpadiassága, külsőségei mellett egyedi és színes személyiség, a zenéje meg valami nagyon addiktív. Nemcsak énekel, hanem mágiázik a hegedűvel is, ráadásul egy kis elektronika is befigyel. Csak azért lett itt harmadik, mert nincs újalbum. :) (ráadásul nem is idén ismertem meg)


2. Tori Amos

Nem hiszem, hogy be kellene mutatnom. Elég régóta van a pályán, lehet szeretni meg utálni is, számomra kifejezetten az a zenész, akinek egy maroknyi száma tetszik, de az nagyon. Talán ha több figyelmet szentelnék neki, tetszene tőle minden, de ebbe belejátszik, hogy nagyon hangulatzene az övé énszerintem. 2009-ben kiadta az Abnormally attracted to sin-t (lassan meg kellene hallgatni) és a Midwinter Graces-t, ami karácsonyi album. Mindenképp az egyik kedvenc női előadóm és pont. :)

1. Imogen Heap

Idei Ellipse című lemezével még inkább belopta magát a szívembe mint énekesnő és zeneszerző. Különleges hang, különleges zene, szintén meglehetősen hangulatfüggő, mikor hallgatom. De nagyon érdemes vele megismerkedni, ha valami szépet keres az ember. :)





+1 Eiko Shimamiya

Japán hölgyemény, akinek a dalait sokat hallgattam a nyáron, a szabvány j-pop előadó lányok közül kiemelkedik a hangjával (nem az a megszokott "nyávogós", van benne mélység) és hogy ő is használ elektronikus elemeket, azt hiszem, egyre többet is. Szóval őt is szerettem idén, ezért ide kellett még írnom. ^^


Read Users' Comments ( 0 )

Mert mindig csak pasik vannak. Amiről persze mi nem tehetünk, az az, hogy ők csinálják a jobb zenét.
  Azonban persze vannak hölgyemények is, akik megérdemlik a figyelmet. Kezdhetném ott, hogy Emilie Autumn meg Holly Brook, de ők sajnos nem ideiek, vagyis idén annyira nem tevékenykedtek. Viszont nem érdekel, ki mit mond, akkor is a következő három egyén jogosan van ezen a listán.

3. Lily Allen


  Az egy dolog, hogy idén adta ki az albumát, nem azért került ide, az is egy dolog, hogy élőben rossz (habár nem láttam, csak hallottam), a zenéje nekem ilyen aranyosnak tűnik, meglepően jó szövegekkel egy olyan fiatal és nem éppen patyolattiszta hírnévvel rendelkező hölgytől, mint Lily. Abban az időszakban, mikor őt felfedeztem, szükségem volt a megmondós szövegeire, és a hozzá hangulatilag sem passzoló dallamaihoz. Orgánumban sem valami nagy, egyszerűen csak szeretem, mint popzenészt.


2. Amy MacDonald 

  Igen, tudatában vagyok vele, hogy nem idei album, de idei kedvenc, és nagyon jó. A stílusa leginkább pop, folkpop, akkusztik pop, ami tetszik. A hangszínét leginkább Shakiráéhoz hasonlítanám, erőteljes és fülbemászó. A debütáló albumán szereplő dalok egytől-egyig az egyéniségét fejezik ki, a dallamok, és az akkusztikus gitár, mint főszereplők engem egy csapásra elvarázsoltak, a langyi dob pedig csak a hangulathoz tett hozzá. Az persze nem tetszik, hogy mindenki csak a This Is The Life-ot hájpolja tőle, sokkal élvezhetőbb track-eket is írt az albumra.

1. Lady Gaga
  :D Nem, nem és nem. x] Bármilyen gonosz erő megszállhatna, Lady Gaga akkor sem lenne az év női előadója. Előbb öntök ólmot a fülembe.

1. Kate Nash

   Made of Bricks lemeze szintén nem idei, sokkal inkább 2007-es, de az angol hölgy továbbra sem hagyta abba az aktív koncertezést, fesztiválokon és kisebb helyeken lép fel, nincs különösebb felhajtás körülötte, ennek én csak örülök, hiszen nincs rá szüksége. A hangja valószínűleg Emilie Autumn mellett a kedvenc női hangom. A lemeze, amit az idei betegségeim közt valamelyik alatt fedeztem fel kicsit beteg, kicsit őrült, kicsit játékos és színes, az akcentusa egyszerűen imádnivaló, a szövegei pedig hát ugyanolyan betegek, mint az album maga. Tipikusan az a lemez, ami meghallgatása után olyan menőcsaj-nak érzem magam, még ha nem is vagyok az.


Read Users' Comments ( 0 )